Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)

I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás

kasztotta a nemzetközi iparjogvédelmi életet, amely csak a huszas évek közepén éledt újjá.

A "hágai szöveg" még lehetővé teszi, hogy az elsőbbségi éven belül /szakamai kifejezéssel élve a "prioritási intervallum"-ban/ előhasználati jogok keletkezzenek.

A "londoni szöveg" mélyreható változásokat hoz:

a/ lehetővé teszi több uniós elsőbbség egyidejű igénylését;

b/ a prioritási intervallumban kizárja előhasználati jogok keletkezését ;

с/ részletesen szabályozza a kényszerengedély intézményét.

Az 1939-ben kitört II. Világháború a nemzetközi iparjogvédelmi életet újból megbénította. Befejezése után:

а/ a Keuchateli Egyezmény /1948/ szabályozta a háború folytán elmulasztott határidők /uniós elsőbbségek, évdijak stb./ újraéledését ;

b/ ugyanekkor az USA-ban az úgynevezett Boykin Act lehetőséget adott a háború alatt kisajátított ellenséges javak /"enemy property"/, tehát például szabadalmak visszaszerzésére.

A "lisszaboni szöveg"-nek szabadalmi szempontból fontos intézkedései :

а/ a korábbi bejelentés visszavonásával és uj bejelentés benyújtásával uj elsőbbségi év indítható;

b/ a bejelentőnek joga van bejelentését saját kezdeményezéséből megosztani.

A "stockholmi szöveg"-nek szabadalmi szempontból fontos intézkedése, hogy a szerzői tanúsítványokra irányuló bejelentéseket az uniós elsőbbség szempontjából a szabadalmi bejelentésekkel egyenjoguaknak jelenti ki /18/. A stockholmi felülvizsgálati konferencia alkalmával alakult meg a Szellemi Tulajdon Világszervezete /franciául "Organisation Mondiale

/18/ A szerzői tanúsítvány és a szabadalom egyenjogúsága nem magától értetődő. L. ezzel kapcsolatban Adolf DIETZ tanulmányát a GRÜH Int. 1976.áprilisi számában, 139. és további oldalak.

9