Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)

I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás

1871-ben Japán hozott szabadalmi törvényt, amelynek előzménye & Meidzsi császár által végrehajtott és Japánból európai értelemben vett когзгегй államot angol mintára létrehozó reform a múlt század közepén.

Viszonylag késón, 1877-ben született meg az első német szabadalmi törvény, amelyet az 1871-es német-francia háború befejezése és a Német Birodalom ezt követő megalakulása tett időszerűvé. Eszmei háttere, hogy a feltaláló a nemzet tanítómestere /16/ és ezért illeti meg az ideig tartó kizárólagos Jog.

А XIX. század közepére tehát robbanásszerűen kialakult a szabadalmi intézmény, amelynek gócpontjai ebben az időben az angol bírósági gyakorlatot tükröző, de más-más eszmei háttérbe állított amerikai, francia és német szabadalmi Jog. Ezek egyben alaptípusokat határoznak meg, mert az úgynevezett "szabadalmi rendszer"-ek ősmintáinak tekinthetők.

"Szabadalmi rendszer"-en a kizárólagos jog engedélyezésénél irányadó anyagi- és eljárásjogi szabások együttese értendő. Általában a következő szabadalmi rendszereket különböztetik meg:

I. Bejelentési rendszer /angolul "registration system"/. Ez a legenyhébb szabadalmi rendszer. Lényege, hogy a szabadalmat érdemi elővizsgálat nélkül önmüködőleg engedélyezik. A kizárólagos jog határait vita esetén bi~óságok állapítják meg. Mintaképe századunk közepéig a francia szabadalmi törvény volt.

II. Sióvizsgálati rendszer / angolul "examining system"/. Ez a rendszer szigorúbb az előbbinél, mert a szabadalom megadását érdemi elővizsgálat előzi meg. A kizárólagos jog határait igénypontok tűzik ki. Mintaképe még napjainkban is az USA szabadalmi jogrendszere és a cári 0- roszország szabadalmi jogán felépülő szovjet szabadalmi Jogszabályozás.

III. Vegyes rendszer / az angolban körülírják: "examining system *ith the opportunity of entering an opposition to the grant of a patent"/. Zz a rendszer az előbbit azzal szigorltja, hogy az érdemi elővizsgálat után a szabadalom megadása ellen föl lehet szólalni. Mintaképe volt a

/16/ Tetzner i.n. 43. oldal. A gondolat állítólag Goethétől származik.- 6 -