Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)
I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás
Német Birodalom szabadalmi jogára támaszkodó Német Szövetségi Köztérsaság szabadalmi joga. Az ipari nagyhatalmak közül Japán még ma is lényegében a vegyes rendszer szerint engedélyez szabadalmat. IV. Alárendelt jelentőségű ugyan, de teljesség kedvéért megemlíthető a felszólalási rendszer, amely lényegében a bejelentési rendszernek a fölszólalási eljárás lehetőségével való ötvözése. Itt tehát ugyancsak nincs érdemi elővizsgálat, de a szabadalom megadásának mégis ad némi súlyt a felszólalási eljárás lehetőségének szűrő hatása. Mintaképe volt az 1895. évi XZXVTI.t.c. szerinti magyar szabadalmi törvény. Ma is megtalálható néhány közép- és délamerikai országban /Panama, Bolivia, Peru, Venezuela/. Az ipari forradalommal járt, hogy a múlt század során egyre több ország élt a szabadalmi intézményben rejlő iparfejlesztő hatás lehetőségével. Ezek az országok földrajzi helyzetűk és politikai hagyományaik szerint valamelyik alaptípus szerint rendezték be szabadalmi intézményüket. Kanada a vele szomszédos ÜSA példáját követve az elővizsgálati rendszerhez csatlakozott, jóllehet a Brit Nemzetközösség többi tagja ugyanakkor az angol példa alapján a vegyes rendszerhez igazodott. A germán országokban /Hollandia, a skandináv országok, Ausztria stb./ a volt Német Birodalomban alkalmazott vegyes rendszer divik. A latin országok /Olaszország, Belgium, Spanyolország stb./ a gall Pranclaország mintájára a bejelentési rendszer szellemében szabályozták szabadalmi jogukat. A szellemi és politikai befolyásnak tulajdonítható, hogy például Egyiptom és a volt Palesztina angol minta alapján a vegyes, Szíria, Törökország és Görögország a francia mintát követve a bejelentési rendszer szerint szabályozott. A földrajzi helyzet és a politikai hagyomány alapján általában Jó biztonsággal következtethetünk arra, hogy egy adott országban milyen szabadalmi rendszerrel kell számolnunk. 7
