Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)
I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás
I. fejezet ESZMEI HÁTTÉR ÉS TÖRTÉNETI KIALAKULÁS A szabadalmi intézmény létjogosultságának kérdése ismételten fölmerül és máig sincs egyértelműen eldöntve.-‘.“ok a törekvések, amelyek a találmányhoz fűződő kizárólagos Jogot a feltaláló természetjogából kivénják leszármaztatni, a tények tükrében - úgy látszik - nem állják meg helyűket. Tetzner /1/ például fölhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi nagy kultúrák /Egyiptom, Asszíria, Perzsia, a görögök, Róma, Kina/ számára az ilyen kizárólagos jog eszméje teljesen ismeretlen, jóllehet a keleti kultúrák igen nagy mértékben épültek találmányokra. Az a körülmény, hogy éppen a görög kultúra, amely az egyéniségnek oly központi jelentőséget tulajdoni';o ;t, a találmányhoz fűződő kizárólagos jog intő; „ényét nem fejlesztette ki, mélyebb összefüggésekre utal: az antik világ a technikai gondolkodással ezeaben idegenül állt. Az ismert kultúrák többsége egyáltalán csak olyan műszaki feladatok megoldásának látott neki, amelyeket különleges környezeti feltételek vetettek föl. A megoldások mögött álló műszaki teljesitmények tehát csak külső körülmények hatása alatt születtek meg. Mihelyt a megoldást megtalálták, a műszaki vonatkozások érdektelenekké váltak. A vas megmunkálásának mestersége például eredetileg a minoszi kultúra hanyatlásakor került át az óegyiptomi világba, ahol változatlanul megt"°radt. Sem jobb, sem rosszabb nem veit, amikor minoszi elődjéhez hasonlóan a hellén civilizáció hanyatlott le. A nyugati világ Rómától ismét változatlan alakban vette át. Tetzner ezzel szembeállítja Eacon-t, aki a természet megismerésének feladataként a feltalálásnak a véletlen megkerülésével "ars inveniendi"-vé és igy elsajátithatóvá tételét jelölte meg /2/. A technikai gondolkodás és ezzel összefüggésben a találmányokhoz kapcsolódó kizárólagos jog gondolata egymagában álló /szinguláris/ jelenség, és az európai szellem sajátja /3/, amely a kapitalista gazda/1/ Dipl.-Ing. Dr.jur. Dr.-Ing. Heinrich TETZNER: Kommentar zum Patentgasetz, Fachverleg Dr.N. Stoytscheff, Nürnberg und Düsseldorf, 1951 / a szabadalmi intézményt egyetemes kultúrtörténeti és jogbölcseleti háttérbe állitó mü/, /2/ Tetzner i.m. 44/45. oldalak. /3/ Tetzner i.m. 46. oldal: "A buddhista például arra törekszik, hogy a világmindenségben fölezivódjék és eltűnjék. Mindazokat a mesterségeket, amelyeknek célja a természet alakítása, nem fogja feltalálni. Viszont feltalálja az európaiaknak oly idegen technikákat, amilyenek a fakiroké és jógáké, az érzéketlenség, a koncentráció, stb. technikája; mindezek oly tevékenységek, amelyeknek célja az emberi psziché, nem pedig az anyagi természet alakítása".
