Somorjay Ottó: Iparjogvédelmi ismeretek 8/2 - Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba (1982)
I. Fejezet. Eszmei háttér és történeti kialakulás
sági forma talaján nőtt ki, ás ennek szociológia! szerkezetire! szóró* san össze van nőve /4/. A szabadalmi intézmény az egymással szembenálló nézetek egyike szerint ösztönzőleg hat az ipar fejlődésére, mert méltányossága révén elősegíti termékeny gondolatok feltárását és megvalósulását, hiánya viszont esetleg jelentős találmányok eltitkolásához vezet és módot ad a tisztességtelen verseny elburjánzására. Gondoljunk például a Stradivari vonóshangszerek esetére, amelyeket a hangszerépités föltilmulhatatlan csúcsának tekintenek. Készítésük titkát Stradivari magával vitte a sirba. Ha nem Cremonában, hanem kissé korábban Velencében él és működik, vagy számos más olasz és egyéb mesteremberhez hasonlóan Angliába vándorol ki, az elnyerhető kizárólagos Jog ellenében talán fölfedte volna titkát. Kirívó John Dodd angol vonókészitő mester esete is, aki segédek és tanoncok nélkül dolgozott, hogy titkát megőrizze, jóllehet Angiiéban módja lett volna a szabadalmaztatásra, amit nyilván nem tartott elég biztonságosnak /5/. Az is előfordulhat, hogy a feltalálók emelkedett szellemből kifolyólag tudatosan lemondanak a kizárólagos jogról. így Röntgen, aki elutasította az AEG ajánlatát, hogy a röntgensugarak gyakorlati kihasználására jelentsenek be szabadalmakat. Röntgen szerint a német professzorok jó hagyományaival összhangban felfedezései a közt illetik mag. Szorult anyagi helyzete ellenére ugyanilyen magatartást tanúsított a Curie házaspár /6/. A tisztességtelen versenyre már a múlt században példa az Eosin esete. Ezt a színezéket A.V.Bayer ftaleinkutatásaira támaszkodva H.Caro találta föl 1870-ben, mint a Badische Anilin- und Sodafabrik alkalmazottja. Minthogy az akkori német államokban a kegyúri kizárólagos jogok /"privilégiumok"/ igen bizonytalanok voltak, a találmányt gyári titokként kezelték és hozták kereskedelmi forgalomba. Nyolc héttel az áru megjelenése után A.V. Hofmann közölte a színezék összetételét és előállításának módját. Bzzel az Eosin közkinccsé vált /7/. A másik nézet szerint éppen ellenkezőleg, a szabadalmi intézmény gátolja az ipar fejlődését és méltánytalan hasznot biztosit, a közjólet szempontjából tehát fenntartása káros.- 2 -/4/ Tetzner i.m. 44. oldal /5/ Tetzner i.m. 47. oldal /6/ Tetzner i.m. 47. oldal, 76. lábjegyzet. /7/ Tetzner i.m. 47. oldal
