Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

A mikroszkopizálás

lyes felismeréhez, de meggyőző tárgyi tényekkel ő sem támasztotta alá. A 17. század közepén élt azonban Firenzében egy Francesco Redi (1626-1697) nevű orvos, aki ezt a kér­dést már egyszerű, de pontos kísérlettel közelítette meg. Vett két ivóedényt, mindkettőbe elhelyezett egy­­egy darab húst. Az egyiknek nyitva hagyta a száját, a másikét sűrű szövésű fátyollal kötötte le. Ezután azt észlelte, hogy a nyitott edényben a legyek lepetéznek. Napokkal később légyálcák jelennek meg, amelyek kifejlett rovarrá alakulnak. A fátyollal lezárt edény­ben mindez nem következett be, abban nem keletkez­tek legyek. Ez volt az ősnemzés elméletének első, de korántsem végső cáfolata. A mikroszkopikus élőlényekkel kapcsolatos első megfigyelések ugyanis megint csak az ősi felfogást látszottak támogatni. A 18. század derekán egy Need­ham nevű katolikus pap, aki Angliában és Írország­ban tevékenykedett, kísérleteket végzett annak igazo­lására, hogy mikroszkopikus élőlények közvetlenül a húsleves anyagából keletkezhetnek. Értekezésében, amelyet a londoni Királyi Tudományos Társaságnak nyújtott be, a következőket adta elő. A friss húslevest felforralta, majd parafa dugóval gondosan lezárt pa­lackban tárolta. Néhány nap múlva kihúzta a dugót, és a levest mikroszkopizálva, abban rengeteg, apró, mozgó élőlényt talált. Egy másik vizsgálatsorozatban, amikor húsleves helyett növényi magvak oldatával kísérletezett, ugyanezt állapította meg. Needham ész­lelései mély hatást tettek a Társaság tagjaira. Felvető­dött, hogy őt is taggá válasszák. Ekkor lépett színre Lazzaro Spallanzani, aki mély­ségesen meg volt győződve az ősnemzés képtelensé­géről, és sokat töprengett azon, hogy miként szolgál­tasson ellenbizonyítékot. Spallanzani nem minden­napi személyiség volt. Észak-Olaszországban szüle­tett 1729-ben. Érdeklődési köre igen szélesre terjedt. Behatóan foglalkozott klasszikus nyelvekkel, az egye­temen jogot tanult, de a teológiát is elvégezte, és pap­pá szentelték. 30 évesen a reggiói egyetem tanára lett. Később a paviai egyetemre, az akkori Habsburg Bi­rodalomhoz tartozó Lombardia tartomány fővárosá­ba hívták meg. Paviában természetrajzot tanított, emellett az ottani természetrajzi múzeum vezetője volt. Ez utóbbi minőségében, széles körű szakmai összeköttetéseire támaszkodva, rengeteget tett azért, 76

Next

/
Thumbnails
Contents