Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
Megismerjük a test szerkezetét
A középkori kórházakban gyakran előfordult, hogy egy betegágyban többen is feküdtek. Apolónővér volt elég, de orvos nagyon kevés 42 forgathatnád, mindenfelől megnézhetnéd, kívül-belül, fent és lent.” Ezt az igényességet tehát e nagy mester teremtette meg az anatómiai ábrázolásban. Az az elképzelése azonban, hogy az anatómiát az ő rajzain sajátítsák el, nem vált valóra. Bonctani grafikái ugyanis nem sokkal keletkezésük után elkallódtak. Később különböző gyűjteményekben bukkantak fel, de csak évszázadok múlva. A korabeli tudományos fejlődésre tehát nem lehettek hatással. Lehetséges, hogy az orvosi anatómia reneszánsz klasszikusa, Vesalius látott közülük néhányat, de ez nem bizonyítható. Leonardo nem volt orvos, a mérnök szemével látta az emberi testet. Mindenekelőtt az abban folyó szerkezeti működés érdekelte. Ebből a szempontból ragadta meg az állatok és a növények szerkezetét, rengetegféle gépet, építményt konstruált. Leonardo anatómiai ábrái a test mechanikáját domboritják ki, a tartóelemek és 4 mozgásszervek erővonalait hangsúlyozzák. Az orvosokat érdeklő anatómiai részletek ezért nem mindig pontosak. Az utóbbi követelménynek csak orvos által készített, ellenőrzött munka tehetett eleget.
