Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

Megismerjük a test szerkezetét

ELJUTUNK AZ EMBER ANATÓMIÁJÁHOZ Andreas Vesalius 1514-ben Brüsszelben született - a város akkoriban a Habsburg Birodalomhoz tartozott. Apja a császár gyógyszerésze volt, a család ilyen mó­don szorosan kötődött az uralkodóházhoz. Ez a kö­rülmény mélyen befolyásolta Vesalius tudományos pályafutását és későbbi életútját. Mindig szenvedélyesen érdeklődött az anatómia iránt. Gyermekkora óta minden lehetőséget megraga­dott, hogy boncolhasson. Eleinte kis állatokat: ege­ret, madarat, kutyát, macskát. Később nem érte be ennyivel. Előfordult, hogy néhány társával összebe­szélve, a kivégzőhelyről éjszaka nagy titokban holt­testet szereztek, és a lakásban rejtették el. A kockáza­tos vállalkozás eredményeként teljes emberi csont­vázzal rendelkezett. Egyetemi tanulmányait Brüsszelben és a közeli Lö­­wenben kezdte. Minthogy az oktatás színvonala eze­ken a helyeken nem elégítette ki, a párizsi egyetemet kereste fel. Akkoriban Európa-szerte megszokott volt, hogy a tudásra éhes fiatalok több egyetemet is végigjártak, vándoroltak, hogy a legjobb oktatókat hallgathassák. A híres egyetemeken általában több országból érkezett diákok tanultak együtt. Az volt a szokás, hogy nemzetek szerint, csoportokba tömörül­tek, így tartották számon őket. E kimutatásokból álla­pítható meg a magyar diákok részvétele is Európa egyetemein. Párizsban Vesalius egy valóban jó képességű pro­fesszortól tanulhatta az anatómiát, aki az átlagon fe­lüli alapossággal adta elő az anyagot. Sokat fárado­zott azon, hogy a csontok, az izmok, illetve azok ré­szeinek megkülönböztetésében egységes jelöléseket alkalmazzon és fogadtasson el. Ugyanakkor azonban szinte vakon követte Galénoszt, nem tűrt meg semmi­féle eltérést az ő anatómiájától. Vesalius ezt nehezen viselte el, és kevesellte a párizsi boncolási lehetősége­ket is. Emiatt aztán egyre több súrlódás támadt közte és mestere között, viszonyuk megromlott. Vesaliust azonban kemény fából faragták, nem ad­ta fel terveit. Amikor felismerte, hogy a párizsi egye­tem már nem nyújthat többet a számára, továbbván­dorolt. Tanulmányainak következő színhelye Pado­va, a Velencei Köztársaság nagy hírű egyeteme lett. Velence államában volt akkoriban a legtürelmesebb,

Next

/
Thumbnails
Contents