Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)
A nagy hatású gyógyszerek megjelenése
gyülettel próbálkozott, ami bevált az Afrikában pusztító emberi és állati betegség, az álomkór kezelésére. Az álomkórt szintén csavar alakú spirochaeta okozza. A szóban forgó gyógyszert Atoxylnak hívták. Megszüntette az álomkórt, de sajnos megtámadta az idegsejteket is, és gyakran vakságot idézett elő. Ehrlich olyan tudományos intézetben dolgozott, ahol részben az állam, részben magánosok támogatásának köszönhetően, kellő anyagi fedezet, korszerű laboratórium állt a rendelkezésére. Kitűnő vegyészekkel működhetett együtt, akik százával állították elő az általa kívánt vegyületeket. Kísérleti állatként csak magasabb rendű emlősöket, főként majmokat lehetett felhasználni. A munka nem akármilyen türelmet és szakértelmet igényelt. Gyümölcse nehezen ért meg. Ehrlich fokról fokra jött rá arra. hogy milyen apró változtatásokat kell végrehajtania a vegyület szerkezetén, hogy a kettős célt elérje: képes legyen elpusztítani a kórokozót, ugyanakkor ne betegítse meg a pácienst. A 606. kísérlet hozta meg a sikert. Az 1909-ben megtalált új gyógyszer elnevezésében kifejeződött a feltaláló túláradó öröme. A „Salxarsan ”-nak elnevezett új gyógyszer nevében a „salve” latinul üdvözlégy-et jelent, a név másik fele a készítmény arzéntartalmára utal. Ehrlich állított elő elsőként olyan kémiai vegyületet, ami egy betegség célzott kezelésére alkalmas. A laboratóriumában látható zseniális tudós egy személyben volt orvos és vegyész 143