Birtalan Győző: Óriáslépések az orvostudományban (Budapest, 1989)

A szervezet életműködéseinek nyomában

Századunk első éveiben jöttek rá arra, hogy a ve­sékhez tapadó úgynevezett mellékvesékben képződő adrenalin hormon a vérnyomás és a vércukorszint alakulásában tölt be központi szerepet. Az adrenalint sikerült először azonosítani kémiailag a hormonok között. Ez igen fontos eredmény. Ilyen módon ugyanis pótolni lehet ezt az anyagot olyanoknál, akiknek a mellékveséi betegség vagy valamilyen sérü­lés következtében nem működnek. És ez életmentő lehet! Az inzulin nevű hormon felfedezése egyben a cu­korbetegség alapokának tisztázását is jelentette. De ez a felfedezés csak fokozatosan, több szakaszban született meg. A cukorbajt hosszú évszázadok óta is­merték, jellemző tünetek: a folytonos szomjúság és a bőséges vizelet feltűnően magas cukortartalma köny­­nyen elárulják. A baj oka ugyanakkor sokáig rejtve maradt. Claude Bemard - mint fentebb olvashattuk - kísérletileg igazolta ugyan, hogy a központi ideg­­rendszer hat a szervezet cukoranyagcseréjére, de ez­zel még nem jutott el a szabályozási folyamat döntő láncszeméhez. 1869-ben írták le először, hogy a hasnyálmirigy (pankreász) állományában szigetszerűen elhelyezke­dő, ismeretlen rendeltetésű sejtcsoportok vannak. Ezeket „szigetsejtek”-nek nevezték (a sziget latinul insula, ezért kapta később e sejtek terméke az inzulin elnevezést). EIúsz esztendőnek kellett eltelnie, amíg e különle­ges sejtek roppant fontos élettani és kórtani jelentő­ségét megismerték. 1889-ben két német kutató vette észre, hogy ha a kutya hasnyálmirigyét műtétileg el­távolítják, a kísérleti állat vizeletében - elpusztulását megelőzően - nagy mennyiségű cukor jelenik meg. Bebizonyosodott tehát, hogy a pankreász szigetsejt­jeiben képződik az az anyag, ami a szervezet cukor­háztartását közvetlenül befolyásolja. Ezt a hormont azonban akkor még újabb évtizedekig nem sikerült előállítani. A kutatások e ponton megrekedtek. A kö­vetkező fordulatot, aminek eredményeként megkap­hattuk a hatásos gyógyszert, majd a terápiával foglal­kozó fejezetben ismerjük meg. De mi is a hormonok közös lényege? A meghatáro­zás az 1910-es években kristályosodott ki. A hormon görög eredetű szó. Értelme: serkentés, buzdítás. Olyan anyagcsoportot jelöl, aminek közös jellemzője 120

Next

/
Thumbnails
Contents