Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - III. Fejezet. Jövedelemeloszlási politika
267 A másik mód, amelyhez a bérfizetésnél a vállalkozók szívesen fordultak, az volt, hogy bár pénzben számolták el a bért, ezt nem valódi pénzben, hanem utalványokban (nálunk a köznyelv ezeket jancsi-bankóknak nevezte) adták ki a munkások bérét Az ilyen utalványok természetesen csak a munkaadó kantinjában vagy boltjában voltak felhasználhatók, itt pedig a munkásnak az árukat magas áron adták, amit lehetővé tett az, hogy az utalványok máshol való értékesíthetietlenségénél fogva a munkások e boltban voltak vásárlásra kényszerítve. A bérfizetésnek ezeket a módjait az angolok truck-nek nevezik, amely elnevezésből származott azután az erre vonatkozó tilalomnak truck-tilalom címen való megjelölése. E tilalom természetesen nem minden vonatkozásban maradhat kivételek nélkül. Az iparban általában kétségtelenül hátrányos a munkásra, ha áruban fizetik,1 de nem áll ez a mezőgazdaságra, ahol ai természetbeni járandóságok egyúttal a munkás megélhetésének közvetlen forrásai is. Éppen ezért nem célszerű a truck-tilalmat a mezőgazdaságra is feltétr lenül kiterjeszteni, bár ez utóbbiban is a munkások törekvése az, hogy legalább is bérük egy részét pénzben kapják kézhez. Az utalványokban való fizetés feltétlenül elvetendő, de ez alól is van kivétel. Nevezetesen kivált oly üzemeknél, mint p. o. bányáknál, amelyek a várostól távolesnek, a munkások kényelmét és előnyét is szolgálhatja árusító helyek felállítása a munka színhelyén. Ilyenkor azonban legcélszerűbb, ha fogyasztási szövetkezetét létesítenek, amelynek vezetésébe vagy legalább is ellenőrzésébe a munkások is beleszólnak. Amennyiben ez nem sikerül és mégis a vállalat tart fenn boltot, ezt úgy az ár, mint a minőség szempontjából hatósági ellenőrzés alá kell helyezni. Angliában a bérfizetés körüli visszaélések oly jelentékenyek voltak, hogy már 1831-ben kimondotta a törvényhozás, hogy a munkabért csak pénzben szabad kifizetni, máskülönben a kifizetés semmis. Svájc ,1877-ben hasonlóképen intézkedett. Magyarország a truck-tilalmat elég korán, már 1884-benk mindotta az iparra nézve. Kivételt csak a lakással, tűzifával, földhaszonélvezettel, élelemmel, orvossággal és orvosi segéllyel való ellátás szempontjából tesz az ipartörvény és csak arra az esetre, ha a munkás ebbe beleegyezik. Minden tekintetben hatályosnak e védelem azért nem mondható, mert különösen a lakással való ellátás körülmények között truck jellegét öltheti, amennyiben a lakás hirtelen való felmondása oly veszély a munkásra, hogy e körülmény munkaadójának kiszolgáltatja. Ausztriában csak 1885-ben, Oroszországban 1886^ban, Belgiumban 1887-ben szabályozták a trucköt, míg Franciaországban csak 1909-ben hoztak erről törvényt. A truck veszélye egyébként különösen bányaüzemeknél forog fenn, mert ezeknél a lakással való ellátás szinte elkerülhetetlen és hasonlóképen az élelemmel és egyéb árukkal való ellátás kérdésének megoldása is szükségessé válik. A mezőgazdaságban a truck szabályozása ritkább. A magyar mezőgazdasági munkástörvény (1898 : II.) az aratásnál és cséplésnél szokásos természetbeni bérre vonatkozólag úgy intézkedik, hogy annak minimumát a termés bizonyos súly szerinti menynyiségében és készpénzben is meg kell állapítani. A munkások a munka befejeztével, tehát, midőn az eredményt már látják, szabadon választhatnak, vájjon természetben vagy pénzben kívánják-e a bér kifizetését. Az 1(898 : II. te. tiltja a munkásoknak utalványokban való fizetését, járandóságaiknak szeszesitalokkal vagy árucikkekkel való megváltását és a munkásoknak nyújtott előlegek utáni kamatszedést. A víz- és vasútépítési munkásokról rendelkező 1899 : XLI. te., továbbá az erdei munkásokról szóló 1900. évi XXVIII. te. és a dohánykertészekről rendelkező 1900 : XLIX. te. nagy gondossággal szabályozták a truck kérdését és mezőgazdasági cselédtörvényünk (1907 :XLV. te.) is tartalmaz az alaki bérvédelemre vonatkozó rendelkezést. A truck szabályozása nem meríti ki az alaki bérvédelmet. A bérfizetés egyéb módozatai is lehetnek ugyanis károsak a munkásra. így hátrányos а bérnek korcsmákban való fizetése, a munkásnak különböző hitelekkel való ellátása, amelyekért azután a vállalkozó magas kamatot szed, stb. Az újabb 1 Ez természetesen a közgazdaság rendes menetére és nem a nagyméretű inflációra vonatkozik.
