Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - III. Fejezet. Jövedelemeloszlási politika
268 truck-törvények mindezekre kterjédnek és azt ifi megállapítják, hogy milyen időközökben kell a bérfizetésnek megtörténnie. Különös gondot igényel a bérlevonások kérdése. Ezek kétfélék lehetnek. Egyrészt t. i. kártérítési összegek, másrészt bírságok. Egyik sem kerülhető el. Az okozott kár megtérítése általános magánjogi kötelezettség, a bírságok pedig a munkafegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenek. A szabályozás feladata az, hogy a levonások észszerűen és méltányosan kezeltessenek. Ennek első feltétele, hogy a bérlevonások ne gazdagíthassák a munkaadót, mert különben burkolt bércsökkentésre szolgáltatnak alkalmat. A kártérítésnél tehát fontos, hogy az okozott kárnál nagyobb ne lehessen, a bírságnál mindenekelőtt azt kell kimondani, hogy a bírságokból befolyt összegek munkásjóléti célokra for ditto ssanák. Ezzel a bírságokból befolyt összegek visszatérülnek a munkásság összessége részére és elesik az inger arra, hogy megrövidítésük célzatával bírságolják a munkásokat. A bírság magasságát illetőleg gondoskdoni kell arról, hogy az ne legyen aránytalaíml niagy. egyrészt az elkövetett cselekményekhez, másrészt pedig a munkás keresetéhez viszonyítva. Ezért egyes törvényhozások kimondják, hogy a bírság a munkás napi keresményének bizonyos hányadánál magasabb nem lehet. Anglia, ahol a jogszolgáltatásnál a méltányosság elve oly nagy szerepet játszik, beéri azzal, hogy a bírságnak méltányosan kell megállapítva lennie. A többit a törvényszékekre bízhatja. A bírságolásokra vonatkozólag a munkarendek beható kezelése jó segédeszközt nyújthat a helyes szabályozásra. A bérlevonások természetszerűen állandó súrlódások forrásai munkaadó és munkás között. A korszerű szociálpolitika megtalálta annak a módját is, hogy miképen lehet ennek elejét veilni. Erre alkalmas mindenekelőtt az, hogy p. о. a rossz munka kapcsán felmerülő levonásokat olyan módon eszközük, hogy a munkások bizalmi férfiad is részt vesznek a levonások megállapításában. A levonások helyes szabályozásának módja továbbá a vállalatnak kötelezése arra, hogy írásbeli elszámolást adjon a munkásnak. Az elszámolás alapján a munkás könnyen ellenőrizheti, mi jár neki és mily címeken tartanak vissza valamit a béréből. 4. Az anyagi bérvédelem. Midőn a bérfizetési módok körüli visszaélések kiderültek, lehetetlen volt a törvényhozási beavatkozás szükséges voltának belátása elől elzárkózni. Máskép volt ez, midőn a munkabérek magasságának az állam által való befolyásolását kezdték a szociálpolitikusok követelni. Ennek a liberalizmus dogmájától befolyásolt közvélemény teljes erővel ellenszegült, hangoztatva, hogy a bér szabad egyezkedés tárgya és a felek szabad akaratán alapuló egyezség eredménye. Sokáig tartott, amíg legalább annyit sikerült a közvéleménnyel megértetni, hogy vannak munkáscsoportok, amelyekre nézve ez komolyan nem állítható. Ilyeneknek kellett felismerni a gyermekeket és a női munkásokat, akiket az ipar nialgy számban foglalkoztat. Ezekre vonatkozólag utat tört magának az a felfogás, hogy hatósági beavatkozásra van szükség a bérmegállapítás szempontjából. Hasonlóképen volt ez az otthonmunkásokra nézve is, akiknek nyomorúságos bérviszonyai idővel szintén kiderültek. A felnőtt férfiakat illetőleg azonban sokáig nem sikerült a közvéleményt arról meggyőzni, hogy ai szabad kereseti rendszeren belül is megvan a. módja, sőt fenn is forog annak szükségessége, hogy az állaim a bérmegállapításba belenyúljon. A szakszervezetek idevágó sikerei azonban lassankint megmutatták, hogy a munkabéreknek a. munkások javára való befolyásolása nem szünteti meg a szabad kereseti rendszert és maga az elmélet is eljutott annak belátásához, hogy a piac törvényei is lehetőséget nyújtanak a munkabérek kérdésében a tervszerű beavatkozásra. A munkabéral'apelmélet és a vele rokon felfogások, amelyek szerint a csupán a munkások legszűkösebb megélhetését biztosító bér gazdasági szükségszerűség, megdőltek és megnyílt az út arra, hogy
