Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
255 Hätschele: Fabrikordnungen und Fabrikunterstützungskassen. 1884. — Déhn: Arbeitsordnungen. 1892. — v. Rüdiger: Wegweiser zur Aufstellung von Arbeitsordnungen. 1892. — Koehne, C.: Die Arbeitsordnungen im deutschen. Gewerberecht. 1901. — Oppermann, W-: Anleitung zur Aufstellung der Arbeitsordnungen für gewerbliche Anlagen. 1892. — Ulfichs: Arbeitsordnungen für Arbeiter gewerblicher betriebe. 1921. 7. A munkaszünetek. A munkaidő szabályozásának az a célja, hogy a munkást szervezetének túlerőltetésétől megkímélje és időt engedjen neki, hogy maga és családja számára is élhessen. E célokat már magában a munkaidő rövidítése is előmozdítja. A munkás részére megfelelő pihenőidők nyújtása azonban lassankint külön is a szociálpolitikai gondoskodás tárgya lesz. Szélesebbkor!! propaganda elsősorban valláserkölcsi alapon indult meg hetenkint egy szünnap biztosítása érdekében. Támogatva az egyházaktól, amelyek a vasárnap megszentelését kívánták, különösen Sismondi buzgólkodott ennek érdekében. E mozgalom hatása alatt keletkeztek azok a törvények, amelyek a vasárnapi munkaszünetet rendelik el, elsősorban az iparban és a bányászatban. A múlt század kilencvenes éveiben már számos országban hozttak ilyen törvényeket, A védett csoportok itt is megelőzik a felnőtt férfiakat és a gyermekek, valamint a nők munkaidejének szabályozása kezdettől fogva idevágó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a munkásvédelem előhaladásával szigorúbbak lesznek, az iparban és bányászatban majdnem általános tilalmat mondva ki a nők és gyermekek vasárnapi alkalmazására. A vasárnapi munkaszünettel győzelemre jut az az elv, hogy a munkásnak a hét egy napját saját céljaira kell átengedni. A vasárnapi munkaszünetet heti folyamatos 24 órában szokták megállapítani. Az újabb törvények kettős ünnepekre vonatkozólag 36 órai, esetleg 48 órai szünetet is írnak elő. Kivételek nélkül természetesen a vasárnapi munkaszünet sem léptethető életbe. Vannak mindenekelőtt iparágak, amelyek, mint a vendéglők, szállodák stb. a közönség szükségleteinél fogva nehezen szünetelhetnek vasárnap. Ilyen esetek a kereskedelem körében is előfordulnak. Erőhatalom esetén (pl. fenyegető árvíz), továbbá bizonyos munkatorlódások esetében, mint pl. leltárkészítés, stb. közérdek, vagy az üzem fontos érdeke kívánja ünnepnapon is a munka végzését. A közlekedés sem szünetelhet ünnepen. Itt tehát kivételeket kell engedni a szünet alól. Az újaíbb idevágó törvényekben keresztülhatolt az az elv, hogy ilyen esetekben kárpótlást kell nyújtani a munkásnak olymódon, hogy más napon élvez munkaszünetet. Bizonyos esetekben a vasárnapi munka külön díjazását is elrendelik a törvények. Az egyház a vasárnapi munkaszünetet már a középkorban követelte és a kisiparban az különösebb szabályozás nélkül is megvalósult. Csak a kapítalisztikus szellem térhódításával és a manufaktúra, majd a gyár keletkezésével foglalt teret erősen a vasárnapi munka, amelynek visszaszorítására azután külön törvények váltak szükségessé. Magyarország már 1890-ben törvénybeiktatta a vasárnapi munkaszünetet és ez nálunk korábban lépett életbe, mint Németországban és néhány nyugati államban. Legteljesebb a vasárnapi munkaszünet Angliában, ahol az erős vallásos érzés gondoskodik igen szigorú keresztülviteléről. Hosszabb ideig nehézségeket támasztott a munkaszünetnek a kereskedelemben és néhány a közönséget közvetlenül kiszolgáló iparágban (pl. borbélyipar)' való keresztülvitele. A közönség azonban igen szépen megszokta a vasárnapi munkaszünetet és valóban csak egyes gazdasági ágakban vannak lényegesebb nehézségek. Így különösen a szórakozással kapcsolatos iparágakban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban, ahol p. o. az állatok ápolása természetesen vasárnap sem szünetelhet. 1921-ben a nemzetközi munkaügyi konferencia állított fel elveket a vasárnapi munkaszünet keresztülvitelére, különös gondot fordítva arra, hogy kivételekkel ne lehessen az elvet gyakorlati szempontból hatálytalanná tenni. Ezért azt kívánja, hogy a kivételek a munkaadók és munkások érdekeltségeinek meghallgatása alapján engedélyeztessenek. A vasárnapi munkaszünettel a munkaszünetek kérdése nincsen elintézve. A munkaidő ugyanis rendesen olyan hosszú, hogy megszakítás nélkül a munkások erejét túlságosan igénybe veszi. Ebből származott az a törekvés, hogy munka közben is engedélyeztessék megfelelő szünet a munkásoknak.
