Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem
246 éjjeli munkát feltétlenül el kell tiltani. Аъ 1919. évi washingtoni egyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott, a 18. életévig tiltja az iparban az éjjeli munkát. A gyermekmunka hátrányai a munkaidő hosszával erősen fokozódnak. Ezért már minden kezdő munkásvédelemben is szerepel a gyermekek munkaidejének meghatározása. Eleinte már haladást jelentett 12 órára való korlátozása. Gyorsan be kellett azonban látni, hogy e munkaidő is aránytalanul hosszú és így Anglia már 1836-ban a 8 órai munkaidőt honosította meg a gyermekek számára*. A gyermekek munkaidejének rövidítése vezetett azután aírra, hogy a gyermekek mellett egy másik védelemre szoruló csoportot különböztessenek meg a fiatalkorú munkásokban. Így azután lehetővé vált a gyermekekre nézve a munkaidő további rövidítése, éspedig olymódon, hogy általában véve a haladottabb államok a gyermekekre nézve a 6—61/» órára szállították le a munkaidőt, míg a fiatalkorúakra vonatkozólag 8 vagy 10 órai munkaidőt állapítottak meg. A munkaidő kérdésével szorosan összefügg egyrészről a munkaszüne ek. másrészről pedig az iskolalátogatás kérdése. Az elsőre nézve a múlt század kilencvenes éveitől a gyermekeknek a vasárnapi munkától való feltétlen eltiltása jutott érvényre, míg az iskolalátogatásra vonatkozólag egyes államodban már korábban szigorúbb feltételeket szabtak, csak oly gyermekek foglalkoztatását engedve meg, akik a szükséges elemi oktatás alól már mentesek, vagy pedig megkövetelte azt, hogy a munkaidő megfelelő alakításával az iskolalátogatás lehetővé tétessék. A gyermekek oktatása szempontjából a tanoncvédelem keretében történik gondoskodás. A gyermekek kereseti munkája és az iskolalátogatás érthetően alig egyeztethetők össze. A munkában kifáradt gyermek az oktatásra éppoly kevéssé alkalmas, mint az oktatásban elfáradt gyermek a munkára. Ezért kevés eredménnyel jártak a gyári iskolák és a tanoncoktatás is nehézségekkel küzd, nem is szólva arról, hogy a mesterek sokszor csak nehezen szoríthatók arra, hogy rendesen küldjék iskolába a gyermekeket. A munkaidő szabályozása nem elég a gyermekmunka egészségügyi veszélyeinek elhárítására. Szükség van ugyanis arra, hogy a gyermekek erejüket felülmúló munkákra ne alkalmaztassanak. Haladott országokban orvosi bizonyítványt követelnek arra nézve, hogy a rábízott munka a gyermek erejét felül ne múlja. Ma ezt már a magyar törvény is megköveteli. Ezenkívül a veszélyes iparágakban való alkalmazástól általában eltiltják a gyermekeket Fontos kiegészítő része a gyermekmunka szabályozásának a szűkebb értelemben vett gyermekvédelem. Ez különösen társadalmi szervek segítségülvételével igyekszik azokról a gyermekekről gondoskodni, kik nem részesülnek, vagy részesülhetnek családi körükben megfelelő gondozásban. A gyermekvédelem csak a szűkebb gyermekkorra terjed ki és minden előnyét lerontja, ha a gyermekmunkát szabályozó törvények hiányzanak. Hogy milyen állapotokat szüntetett meg a gyermekmunka szabályozása, azt csak akkor értjük meg, ha azoknak az angol parlamenti bizottságoknak a jelentéseit átlapozzuk, amelyeket а XIX. század első felében Angliában a gyermekmunka viszonyainak megvizsgálására kiküldöttek. Ezekben borzalmasan tükröződik vissza, hogy milyen lelketlen kihasználásra képes a szabadjára engedett üzleti szellem. A gyárakban a 7—8 éves gyermekek óriási tömegeit találtélk, de találtak ennél fiatalabbakat is; így többek között egy bányában kétéves gyermeket is. Hogy milyen hosszú lehetett e gyermekek munkaideje, arra nézve elegendő arra utalni, hogy a törvényhozás által 1802-ben megállapított 12 órás munkaidő már haladást jelentett, holott ma, mint tudjuk, a felnőtt munkások is a nyolcórás munkaidőt követelik. Az egészségügyi viszonyokról és a gyermekek testi fejlődéséről a legborzalmasabb képet festik e jelentések és a legelemibb dolgokban e gyermekek körében a legszörnyűbb tudatlanságról számolnak be.1 Ilyen állapotok ellen irányult az a mozgalom, amely először Angliában vívta ki a gyermek-1 E jelentésből néhánv jellemző adatot találunk Földes fíéla: A szocializmus II. köt Budapest, 1919, a 109—111. old.
