Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)

VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - II. Fejezet. Törvényes munkásvédelem

247

munka törvényes szabályozását és a többi országokban is a józan népességi politika és a legelemibb kultúrpolitika követelményeit a legnagyobb mértékhen sértő állapotokat szüntetett meg.

Magyarországon már az első gyári törvény, az 1840 : XVII. te. szabályozta a gyermekmunkát, kimondván, hogy 12 éven aluli gyermekek gyárakban csak egészségükre és fejlődésükre nem káros munkákra alkalmazhatók. A 12—16 évesekre a törvény kilencórás munkanapot állapított meg. Az 1872. évi ipartörvény (1872 : VIII.) szabályozta a gyermekmunkát az akkori viszonyoknak nagyjában megfelelően. Korhatárul gyárakban a 12. évet, a kisiparban pedig a 10. évet állította fel, de megengedte, hogy a gyáriparban kivételesen 10—12 éves, a kisiparban pedig kivételesen 10 éven aluli gyermekeket is foglalkoztassanak. A munkaidőt 14 éven aluliakra gyárakban 8, a kisiparban 12 óraban állapította meg. E rendelkezéseket az 1884. évi ipartörvény is megtartotta. Sajnos, miként az iparfelügyelői jelentésekből kiderülj az életbe nálunk e rendelkezések csak nagyon hiányosan mentek át. Gyermekmunkások tiltott foglalkoztatása miatt az iparfelügyelőknek ismételten kellett intézkedniük, kivált a textil- és az üvegiparban. Az 1900-i népszámlálás szerint nálunk még a XX. század küszöbén is majdnem egy félmillió (497.798) gyermeket foglalkoztatott a termelés. Ezek 70'4%-a a mezőgazdaságra esett, míg az iparra 12 7% jutott. Csonka-Magyarország területén az 1920. évi népszámlálás szerint a 7—14 életév közti keresők száma 210.353 volt. Ezekből kereken 159.000 esett a mezőgazdaságra, 28.000 az iparra és 15.000 a házi cselédekre.

Az ipar terén az 1884. évi szabályozás érvényben maradt nálutak akkor is, amidőn a többi országok nagyrésze már jelentékenyen előrehaladt a gyermekmunka szabályozásában. Ennek csak az 1928 : V. te. vetett véget, amely a korhatárt a 14. életévben szabja meg, igaz, hogy azzal a megszorítással, hogy amíg a gyermekek mindennapi elemi népiskolai oktatása a 14. évre ki nem terjesztetik, |1I2 éves gyermekek is foglalkoztathatók. A mindennapi elemi iskola látogatási kötelezettsége és a foglalkoztatási korhatár kétségtelenül szoros összefüggésben vannak egymással, mert helytelen az elemi iskola bevégzése után semmittevésre ítélni a gyermekeket, míg a 14. évet el nem érik. A korszerű követelményeknek megfelelően, az 1928 : V. te. értelmében a fiatalkorúak korhatára 18 évre emeltetett fei. Az 1928 : V. te. az 1919. évi washingtoni nemzetközi egyezmény intézkedéseit tartja szem előtt. Már az ekkor tartott nemzetközi munkaügyi konferencia indokoltnak látta ugyanis a gyermekmunka szabályozását nemzetközi alapra helyezni és ezáltal számára egységes alapot teremteni.

Chyzer Béla: A gyermekmunka Magyarországon. Budapest, 1909 — A gyermekmunka szabályozása. Budapest, 1914. (A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványai.‘25. füzet.) — Gyermekmunka és gyermekvédelem. Budapest, 1918. (Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványai, 30. füzet.) — Heller, W..- Die Kinderarbeit in Ungarn. Jena, 1912. (Schriften der ungarischen Vereinigung für 'gesetzlichen Arbeiterschutz. Heft 10.) — Deutsch, J.: Die Kinderarbeit und ihre Bekämpfung. Zürich, 1907. — Agadh, K.: Kinderarbeit und Gesetz gegen die Ausnützung kindlicher Arbeitskraft in Deutschland. Jena, 1902. — Simon, H.: Landwirtschaftliche Kinderarbeit. Berlin, 1925. — Schutz der Kinder in der Landwirtschaft. Berlin, 1929. — Das neunte Schuljahr. (Schriften der Gesellschaft für soziale Reform. H 81/82.) 1929. — Grimm—Stendal: Der Kinderschutz. Berlin, 1925. — Dodd, A : Die Wirkung der Schutzbestimmungen für die jugendlichen und weiblichen Fabrikarbeiter. Jena, 1898. — Nemzetközi áttekintésre v. ö.: La régliementation du travail des enfants et jeunes gens. Bureau International1 ,du Travail. Génévé, 1935.

2. A nőimunka. Nem sokkal azután, hogy a munkásvédelem gondolata a gyermekmunka szabályozásával gyökeret vert, jelentkezett az a követelés, hogy a nők jfoglalkoztatása is korlátoltassék. Hiszen ugyanazok a kulturális és népesedéspolitikai szempontok, amelyek a gyermekmunka korlátozását követelik, indokolják a nőimunka terén való beavatkozást is. A túldolgozás és az egészségtelen munkafeltételek a női szervezetet is erősen megtámadják és a jövendő nemzedék kulturális elmaradására a családi életnek a nőimunka által való megzavarása szintén messzemenőleg kihat. Miként továbbá a gyermekekre vonatkozólag hangoztatni lehetett azt, hogy védelem nélkül állanak a munkaadóval szemben, úgy ez az érv a női munkások védelmében is felhozható.

Ezen a téren az állami beavatkozás első indító okát az angol szénbányákban felderített állapotok adták, mert itt a nőimúnkával való erős visszaélés folyt. így azután Angliában 1842-ben eltiltották nőknek a földalatti munkák-