Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VII. Rész. Társadalmi politika (szociálpolitika) - I. Fejezet. A szociálpolitika lényege és fejlődése
243 Arbeiterversicherung. Leipzig, Ш12. — Pic, P.: Les löis ouvriéres. Paris, Ш25. — Commons, J. R. u. Andrews, J. B.: Principles of Labor Legislation. New York, 1927: — Calcott, M.: Principles of Social Legislation. New York, 1932. — A többi kérdésre nézve 1. a későbbi fejezeteket. 5. A szociálpolitika szervei. Alig hogy megindult a törvényes munkásvédelem, már mutatkoznia kellett annak, hogy a közigazgatás ezen ága külön szervekre is szorul. Elsősorban a munkásvédelmi törvények ellenőrzése terén vált ez szükségessé és így fejlődött ki az iparfelügyelők intézménye, amelyről alább bővebben lesz szó. Már alz iparfelügyelők nemcsak végrehajtó közegei a munkásvédelemnek, hanem a dolog természetéből kifolyólag csakhamar kifejlődött a kormány számára: tájékoztató jellegű tevékenységük a munkásviszonyokat illetőleg. Jelentéseik beszámolnak a munkásviszonyok állapotáról és így fontos anyagot szolgáltatnak a törvényhozás számára is. Később ennek a tevékenységnek kiszélesítése vált szükségessé és így keletkeztek a munkaügyi hivdtalok. Feladatuk részben a munkásügyre vonatkozó statisztikai anyag összegyűjtése, tehát rendszeres adatgyűjtés a munkásüggyel kapcsolatban, részben pedig a munkaügyi törvényhozás figyelemmel kísérése. Mindkét irányú tevékenységükkel a munkásügy megismerését segítik elő és ezzel a törvényelőkészítés szolgálatába, is lépnek. E szervekhez egyes különleges intézmények is csatlakoztak. így a hatósági munkaközvetítés kifejlődésével a munkaközvetítő hivatalok, főkép az üzemi védelemmel kapcsolatban pedig a társadalmi múzeumok, amelyek részben magánkezdeményezésből indulva ki, több országban állami intézménnyé fejlődtek. Feladatuk különösen az üzemi védelemmel kapcsolatos haladás szemmeltartása és az üzemi védelem módjainak fejlesztése; részben propagatív tevékenységet is fejtenek ki élőáldások rendezésével és kiadványaikkal. Minél tovább fejlődik a munkásvédelem és minél inkább kitűnik a munkáskérdés fontos volta az állam szempontjából is, annál inkább jelentkezik annak is szüksége, hogy az államnak a munkásügyekre vonatkozó egyes teendői irányítására központi szerv létesüljön. E szükségből kifolyólag alkották meg különböző államok a munkaügyi vagy népjóléti minisztériumot. Természetes fejlődés folyománya ez és következménye annak, hogy a munkaügy is egységes központi vezetést kíván. A közigazgatáson kívül a bíráskodás terén is alakulnak a szociálpolitika körébe tartozó szervek. Ezek a munkaügyi bíróságok. Minthogy a szociálpolitika feladatai ellátásában a munkások kezdeményezésének is jelentős, ezerep jut, a szociálpolitikába nem hatósági szervek is bekapcsolódnak. Ilyen társadalmi szervek mindenekelőtt a munkásegyletek, amelyek eleinte különböző alapokon keletkeznek és később a szakszervezetek alakját öltik. A munkaviszályok kiéleződésével e szervezetek a) békéltetésügy terén is nagy szerephez jutnak és ott sem szűnik meg ezirányú jelentőségük, ahol e feladat ellátásában az állam is szerepet vállal. Egyes országokban törvényes érdekképviseleteket is létesítettek a munkaviszonnyal kapcsolatban. Ez két alapon lehetséges. Eszközölhető olyan módon, hogy a munkások és munkaadók köréből munkaügyi kérdésekben, mint ja vaslattevő testületet alaki tanaik hivatalos érdekképviseletet Ezek a munkaügyi kamarák. Megoldható azonban a kérdés olymódon is, hogy tisztán a munkásokból alakítják e hatósági érdekképviseletet és ekkor munkáskamarákról szólunk. Az igazi érdekképviseleti elvnek nyilvánvalóan ez utóbbi megoldás felel meg, amelynek választásától egyes országokat csak az tartott vissza, hogy ilymódon túlságosan radikális érdekképviseletek keletkezésétől féltek. Ez a félelem azonban nem igazolódott be azokban az országokban, amelyekben a munkásság életszínvonala és műveltsége magasabb. Példák erre Anglia és a skandináv államok. A munkások törvényes érdekképviseletének egy sajátos formája az, amely eredetileg üzemi választmányok, majd pedig üzemi tanácsok létesítésében áll. A munkások üzemi érdekképviselete épül ki ezzel. 16*
