Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
VI. Rész. Biztosítási politika
830 mellett, amely mint a biztosító szolgáltatása, alapvető tényezője a díjnak, a kor és az orvosi vizsgálat eredménye is befolyásolják a díj magasságát. A kárbiztosításnál ugyancsak a biztosított összeg és a kárveszély szerint különböznek ai díjak. Fontos tényezője a díjmegállapításnak természetesen a kamatláb is. Ez az alapja ugyanis a felek részéről teljesített fizetések tőkésítésének. A kamatláb magassága egyébként is erősen befolyásolja a biztosítást, mert a kihelyezett tőkék gyümölcsözése tőle függ. A biztosítási díj különbözőképen alakul, a szerint, hogy az átlagos vagy a különleges kockázat alapján számíttatik. Átlagos kockázat alatt értjük azt, ha a biztosított különleges körülményeinek figyelembevétele nélkül az összes biztosítottak kockázati valószínűsége alapján történik a díjszámítás. Különleges kockázatról szólunk akkor, ha a biztosított különleges viszonyainak figyelembevételével állapíttatik meg a számítás alapjául vett kockázat. Ez az osztályozási rendszer a fejlett biztosításnál a szabály. Az átlagos kockázat a társadalombiztosításban fordul elő, de itt is a balesetbiztosításnál az osztályozási rendszer — az üzemeknek veszélyességi fokok szerint való osztályba sorozása — uralkodik. A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor válik esedékessé. Tőke- és járadékbiztosításnál a kikötött összegek kifizetése a biztosító szolgáltatása. Bonyolultabb a kérdés a kárbiztosításnál, mert itt a kár mértéke és a biztosított felelősségének megállapítása is szükségessé válik. Mindkettő megfelelő szabályozást kíván; az első azért, mert a biztosító a biztosítás lényegének megfelelően csak a valóságos kárt tartozik megtéríteni, a második azért, mert a biztosító csak a vétlen károkat téríti meg, tehát csak azokat, amelyeknél a biztosítottat elővigyázati mulasztások nem terhelik és a biztosított az esemény bekövetkeztével mentési kötelezettségének is eleget tett. E kérdések körül könnyen vita keletkezik, amelynek tárgyilagos elintézése úgy a biztosítónak, mint a biztosítottnak érdeke. Az előbbinek azért, hogy ne vádolhassák alzzal, hogy a vállalt kötelezettségét nem teljesíti méltányosan, az utóbbinak pedig azért, hogy valóban megkapja annak az ellenértékét, amit a biztosítónak fizetett. Hogy kötelezettségeit pontosan teljesíthesse, a biztosítónak erre megfelelően fel kell készülnie. Ennek első feltétele a biztosítási díjaknak pontos számítás alapján való megállapítása, részben pedig, különösen nagyösszegű vagy nagykockázatú biztosításoknál, a kockázat egy részének megosztása, illetőleg más intézetekre való áthárítása. Ez a viszontbiztosítás, amely tehát a kockázatnak több intézetre való felosztása. Ez történhetik úgyT hogy egyes intézetek egyes biztosítások kockázatának egy részét elvállalják; de vannak külön viszontbiztosító intézetek is, amelyek önálló biztosításokat nem vállalnak, hanem csak viszontbiztosítással foglalkoznak. További biztosítékul szolgálnak a tartalékok, elsősorban a biztonsági tartalékok. Ezeket és a nyereség tartalékokat, amelyek a részvényesek számára lehetőleg egyenletes osztalék fizetését hivatottak lehetővé tenni, együtt szabad tartalékoknak nevezik. Nem szorosabb értelemben vett tartalékok az életbizosításnál a díjtartalék és a kárbiztosításnál a kártartalék. Az előbbi ugyanis oly öszegek külön elszámolásából származik, amelyek évenkint állandóan maradó díj fizetése esetében a később fokozódó elhalálozási valószínűségnek a díjban való számbavételt képviselik és ezért a későbbi évek terhére történő fizetéseknek tekintendők; az utóbbi pedig még függő, tehát még le nem tárgyalt káresetek fedezésére szolgál. A biztosító intézetek szilárdságának igazi alapja mindenesetre elsősorban <a| helyes biztosítástechnikai felépítés. Ennek viszont első kelléke a biztosítási esélyek valószínűségének pontos kiszámítása, mert e nélkül az intézet oly kifizetési kötelezettségekkel kerülhet szembe, amelyekre nincsen felkészülve. Több biztosítási ág kombinációja is csökkentheti váratlan méretű kifiztések veszélyét. Hogy tőkéi kihelyezésében a biztosító intézetnek különös óvatosságot kell tanúsítania és feltétlenül tartózkodnia kell minden spekulációs jellegű befektetéstől, ez magától értetődik.
