Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
V. Rész. Közlekedési politika - II. Fejezet. A vasutak
221 figyelembe veszi a szolgáltatás értékét. Régente a postadíjszabásnak lényeges eleme volt a távolság is. Ez a Rolctnd Hill által propagált penny-portoval némileg megváltozott. Helyesen emelték ki ugyanis azt, hogy elsősorban a kezelési költségek befolyásolják a levélposta önköltségét és ezek a távolságtól függetlenek. Így fejlődött ki azután az a levélportó, amely helybeli, távolsági és nemzetközi forgalom között tesz különbséget. E mellett természetesen az egyszerű levél és az ajánlott levéldíj különbsége szintén a kezelés költségeivel függ össze. A távírónál sines a távolságnak aa önköltségre olyan befolyása, hogy erre kellene alapítani a szállítási díjat. Itt bizonyos egységekből szoktak kiindulni és a táviratban foglalt szavak száma szerint növelni a díjat. A távbeszélőnél elsősorban a beszélgetés ideje a díjszabás alapja, amely a vonal igénybevételét teszi kiindulási pontul. A posta, távirda és távbeszélő egyaránt nemzetközi alapokra kívánkoznak. E tekintetben az első lépés 1874-ben Bernben az Általános Postaegylet alakításával történt. 1878-ban a párizsi kongresszuson azután világpostai egyletté alakult át a kötelék, amely azután az egyszerű postaforgalmon kívül a postautalványforgalomra is kiterjed. Az 1885. évi lisszaboni kongresszus a postai megbízási forgalmat vonta a postai egyezmények körébe, az 1920. évi madridi kongresszus pedig a világháború után rendezte a világpostai viszonylatokat A posta régen a személyszállításnak is fontos eszköze volt Ma e tekintetben csak ott jön számba a postai személyjárat, ahol más közlekedés nincs. Az áruszállítás terén jelentősége, mint láttuk, a kisebb csomagok szállítására szorítkozik. Mai alakjában egyébként a posta csak lassan fejlődik ki, amidőn a levélszekrények a levélgyüjtés terén hoznak nagy könnyítést és a vidéknek postahivatalokkal való behálózása mindenfelé használható intézménnyé teszi a postát. Hennyey V.; A magyar posta története. Budapest, 1926. — Szádeczky L-: A postaügy fejlődésének története. Budapest, 1890. — Hubert К.: A postaintézet Magyarországon, keletkezése,, fejlődése és működése napjainkig. Kőszeg, 1886. — Ohmann, F.: Die Anfänge des Postwesens und die Taxis. Leipzig, 1909. — Sieblist: Die Post im Auslande. 4. Au fl. Berlin, 1909. — Schrater, C.: Der Weltpostverein. Bern, 1900. — Poppe: Die finanziellen Beziehungen zwischen Post und Eisenbahnen in Deutschland. Berlin, 1911. — Mez: Der intemazionale Postscheckverkehr. Tübingen, 1910. — Veres J.: A m. kir. posta pénzforgalma. Budapest, 1930. — Hollos J-: Távíró- és távbeszélőjog. Budapest, 1922. — Odor 1.: A távíró és távbeszélő, Budapest, 1910 — Schwaighofer: Die Grundlagen der Preisbildung im elektrischen Nachrichtenverkehr. München, 1902. — La législation télégraqhique. Berlin, 1921. — Beckmann, Fritz: Die Organisationsformen des Weltfunkenverkehrs. Bonn, 1916. Ä
