Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
IV. Rész. Valutapolitika - I. Fejezet. Belső valutapolitika
155 dasági élet túllendülésének megakadályozására sikerrel használható és az infláció elleni küzdelemnek is hasznos eszköze. A jegybankok más eszközöket is találtak egyébként a pénzmennyiség szabályozására!. Ilyen mindenekelőtt a hitelbankoknak arra rábírása, hogy letéteik egy részét a jegybanknál tartsák, ami az utóbbinak a hitelpolitika szemmeltartását teszi lehetővé. További eszköz a nyílt piaci politika (open market policy), amely abban áll, hogy a jegybank állampapírok adásvételével bekapcsolódik a szabad piacba, vagyis a tőzsdébe. Hatályos eszközt reméltek ebben találni arra, hogy a pénzpiac kamatlába a bankrátához alkalmazkodjék és ezzel befolyásolja a pénzforgalmat. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy ezen az úton inkább átmeneti hatások érhetők el, mert ez az eszköz is közvetlenül csak a készpénzmennyiséget érinti és hatása a girális forgalomra csak közvetett. A bankok készpénz nélküli forgalma, tehát a girális pénz a jegybankpolitikában sokáig figyelmen kívül maradt; pedig nyilvánvaló, hogy a pénzmennyiségre ennek is van befolyása, mert a girális pénz is vásárlóerő. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a közgazdaság rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség szabályozásának fontos voltát felismertük. Nevezetesen nem szabad szemet hányni az elől, hogy a készpénznélküli forgalommal a hitelbankok ahhoz hasonló befolyást nyernek a pénzmennyiségre, mint amilyen befolyást jelentett a bankszabadság idején a jegykibocsátás. Az átírási forgalom ugyanis nemcsak a fizetési technikát változtatja, hanem a forgalomba kerülő vásárlóerő mennyiségét is, mert hitelek készpénz átadása nélkül is nyújthatók. A girális forgalom a bankletétekre támaszkodik. Az átírások segítségével a letétekre, tapasztalajt szerint, egy, azokat jelentékenyen felülmúló forgalom építhető, amelynek megvan az a könnyebbsége is a bankjegykibocsátással szemben, hogy készpénzt csak a csúcsok kiegyenlítésére igényel. Ilymódon tehát oly forgalom keletkezik, amely, amíg bankszerű fizetésekkel bonyolódik le, készpénzt egyáltalában nem igényel és így kivonja magát a jegybank befolyása alól, amely azon alapszik, hogy a jegybank egyedüli forrása a készpénzforgalomnak. E megállapításból szükségképen folyik az, hogy a hitelbankokat a pénzmennyiséget számottevően befolyásoló tényezőknek kell tekintenünk és így, ha az állam a pénzmennyiséget szabályozni akarja, girális pénz teremtésére való képességüket nem szabad figyelmen kívül hagynia. E megismerésből eddig csupán az Egyesült Államok vonták le teljesen a következtetést. Megkönnyítette nekik ezt az, hogy már régebbi banktörvényeik bankbiztonsági szempontból, vagyis a bankok likviditásának megőrzése végett, előírták a letétek bizonyos hányad erejéig való készpénzzel fedezését, tlj banktörvényük a valutapolitikával hozza e rendelkezéseket kapcsolatba, amennyiben előírja azt, hogy a hitelbankok letéteiknek 10%-át a tartalékbankoknál befizetni tartoznak. Minthogy a tartalékbankok viszont forgalmukat 35% erejéig arannyal kötelesek fedezni, a zsirális pénz az Egyesült Államokban 3'5%-ig arannyal van fedezve. Lényege azonban nem ez, hanem az, hogy letéteik 10%-át készpénzben kell befizetniük.1 Az európai jegybanktörvények a hitelbankok zsirális pénzeinek fedezéséről nem rendelkeznek. Több állam jegybanktörvénye azonban előírja a jegybank azonnal esedékes tartozásainak, tehát zsirális forgalmának a bankjegyekhez hasonlóan arannyal való fedezését 1 2 1 A 10% oly városokra vonatkozik, amelyekben szövetségi tartalékbank van. A mezővárosokban 7%, New York, Chicago és St. Louis bankjai számára 13% van előírva. A 30 napnál hosszabb letétekre mindenhol 3%. 2 A vonatkozó szabályok megtalálhatók Öttel: Die Deckung der Giralgelder. Banky- Wissenschaft. IV. évf. 525—528 old. és K. Hermann: Die Deckungsvorschriften der europäischen Notenbanken, Bankarchiv. XXVIII. évf. 6—13. old. — A zsirális pénz hatását nagyon szépen megvilágítja F. Burján: Bargeldlose Zahlung, Zentralbankgiro und Geldpolitik. Bankwissenschaft 2. évf. (1926) a 794—798. old. és 903—91,2. old. — Nálunk az 1924. évi V. te. 85. §-a szerint a jegybank azonnal esedékes tartozásai fedezet szempontjából a bankjegyekkel egy elbírálás alá esnek.
