Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
137 a nemzetgazdaság történeti és természetes adottságainak megfelelő színvonaltól eltéríti, minthogy egyes áruk árát emeli, amely áremelések azután továbbgördülnek az ármechanizmusban. A nemzetgazdaság a külföldről vásárolt árukat drágábban kapja, mint ahogy vámvédelem nélkül kapná és ez a körülmény a «belföldi áraklat is befolyásolja. Mint minden árszínvonalváltozás, a vámokozta áreltolódás is kihat az életszínvonalra, és az egyes gazdasági rétegek kereseti lehetőségeit és ezzel életszínvonalát egyenlőtlenül befolyásolja, egyes rétegeknek kedvezve, másokat sújtva Láttuk, hogy a vámok a termelési tényezők átcsoportosítását, mintegy természetes medrükből való kizökkentését vonják maguk után. A vámvédelem által teremtett mesterséges helyzet oly termelési ágakat is életképessé tesz, amelyek e védelem nélkül nem volnának jövedelmezők. Ea kihat a nemzetgazdaság világgazdasági helyzetére. A nemzetközi csere szempontjából rontja ugyanis az ország helyzetét, mert termelési tényezőket von el azoktól a termelési ágaktól, amelyekben a nemzetgazdaság legcsereképesebb és így nemzetközi viszonylatban a legelőnyösebben kapcsolódhatik be. Ezzel a védővám ellentétbe kerül azzal, hogy a különböző nemzetgazdaságok természeti és történeti adottságai termelési fölényekhez vezetnek, amelyek kihasználása a nemzeti jövedelmet növeli. A védvámmal tehát nemzetközi szempontból az ország cserehelyzete rosszabbodik, mert a nemzetgazdaság azt, amit kevésbbé előnyös feltételek mellett állít elő, maga termeli, a helyett, hogy oly árukért kapná cserébe a külföldtől, amelyeket sokkal kedvezőbb feltételek mellett tud előállítani. E mellett a védvám a nemzetgazdaság csereképességét még azáltal is csökkenti, hogy a termelést drágítja és így természetes termelési fölépyeit is gyengíti, mert az adottságuknál fogva legelőnyösebb termelési ágak költségei is emelkednek. Kétségtelen, hogy e hátrányokat enyhíti az a körülmény, hogy a védváni új termelési lehetőségeket nyit, amelyek mint kereseti lehetőségek a lakosság fogyasztóképességét is növelik. A védvámrendszer alkalmazásának mikéntjétől függ azután, hogy e hatás ellensúlyozhatja-e az előbbi hátrányokat. Kétségtelen ugyanis, hogy minél szélesebb körű alkalmazást nyernek a védvámok, annál mesterségesebb icLlajra kerül a nemzetgazdaság termelési szervezete és annál jobban eltolódik ama természetes (adottságok optimális kihasználásától, amelyek mellett legelőnyösebben alakulna úgy a nemzeti árszínvonal, mint pedig a nemzet helyzete a nemzetközi csereviszonylatban. De az a körülmény, hogy a védvám által lehetővé tett jövedelemtöbblet és a védvám által felidézett hátrányok hogyan viszonylanak egymáshoz, nyilvánvalóan erősen függ a vámterület nagyságától is. Minél nagyobb a vámterület, annál változatosabbak termelési lehetőségei és annál kevésbbé képes a védvám eltorzítani a közgazdaságnak a képét. Viszont minél kisebb a vámterület, annál súlyosabban mutatkoznak a védvám hátrányai. A védvámok egyik helyen alkalmazva, könnyen a termelés másik ágában is szükségessé teszik a védelmet, vagy legalább is táplálják a védelem iránti vágyakozást. Ez természetes is, mert a közgazdaság szerves egész, amelyben egyik termelési ág a másikba kapcsolódik és így mihelyt az egyik helyen mesterséges feltételeket teremtünk, előbb-utóbb szükségessé válik ez más tereken is. Csak a fonódák és a szövődék egymáshoz való viszonyára kell gondolnunk, mert a fonalak vámvédelme okvetlenül a szövetek vámvédelmét is felidézi. Így a vámvédelem csavarmenet szerű előhaladásra hajlamos, amennyiben az egyszer megkezdett vámvédelem végigvonul a közgazdaságon és magában hordja az irányzatot, hogy önmagát fokozza. Csakis ebből érthetők meg azok a magas vámtarifák, amelyekhez az utolsó évtizedek alatt eljutottunk. Nem volna teljes a vámvédelem hátrányairól alkotott kép aikkor, ha nem mutatnánk rá azokra a politikai hátrányokra amelyek a vámvédelem kíséretében járnak. A védvámok növelik az egyes társadalmi osztályok közötti
