Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
136 Igen nehéz annak a tehernek a kiszámítása, amelyet a vámok a fogyasztás szempontjából képviseljek. E tekintetben nagyon érdekesek azok a számítások, amelyeket Reichlin és Howald a svájci viszonyokra vonatkozólag eszközöltek, iL. Zeitschrift für schweizerische Statistik und Volkswirtschaft. 61. évf. [1925] a 159—-169. és 323—333. old.) Nem érdektelen e szempontból Káppeli összeállítása sem, amely szerint az összvámbevételnek 1927-ben Németországban 66'9%-a, Franciaországban 51'7%-a, Olaszországban 57-7%-a esett a nem pénzügyi, tehát a gazdaságpolitikai vámokra. (L. Weltwirtschaftliches Archiv. XXXIII. köt. a 199. old.) 9. A vámok hatása a jövedelemeloszlásra. Az árszínvonal minden változása kihat a jövedelemeloszlásra is, mert az egyes gazdasági csoportok különbözőképen tudnak csak alkalmazkodni az árak változásához. Ezért a jövedelmekben a vám okozta áremelkedés folytán eltolódások fognak beállni. Az áremelkedések közvetlenül azon vállalkozók nyereségét emelik, akik az illető cikket előállítják. Ezért a vám okozta áremelkedésnek közvetlen következménye a vállalkozói nyereség emelkedése. Az árnak a vám következtében való emelkedése kitolja a termelés határát ée ezzel növeli a termelői járadékokat. A magas vám okozta áremelkedés még a határtermelőnek is biztosíthat költségein felüli bevételt. A vám könnyen emeli a)z egyéb járadékokat, nevezetesen a tulajdoni járadékot is. A földbirtok nagyobb jövedelmezősége emeli a földjáradékot és a védvám által ösztökélt tőkekereslet a tőkekamat emelkedéséhez is vezethet. Hogy azután a tőkekamat emelkedése milyen mértékben jelent a tőkésre nézve valóban jövedelememelkedést, a® attól függ, hogy az áremelkedések milyen mértékben befolyásolják e jövedelmet Éppen így van ez a munkabéreknél is, ahol tagadhatatlan, hogy az általánosabb vámemelések folytán előidézett drágulás, de a fokozott munkakereslet is, a bérekre visszahat. Könnyen lehetséges, hogy a növekedett munkakereslet egyes iparágakban és különösen egyes munkáscsoportokra nézve a reálbér emelkedését is vonhajta maga után, t. i. akkor, ha a pénzbér emelkedése nagyobb, mint a munkások által fogyasztott cikkek áremelkedése. A védvám azonban mindenesetre a különböző csoportbeli munkások bére között eltolódásokat fog előidézni. Kedvez azoknak a munkásoknak, akik oly termelési ágban dolgoznak, amelynek jövedelmezőségét a vámok nagyobb mértékben emelték, de hátrányára van azoknak, akik a többi termelési ágban dolgoznak és akiknek béremelkedése nem tud lépést tartani az árszínvonalnak a vámok folytán való emelkedésével. Nyilvánvalóan különösen a tanulatlan munkások tömege lesz az, amelynél végeredményben a védvámok a valóságos bér süllyedését idézik elő. Ugyanez áll különösen az állandó fizetésű alkalmazottak rétegére, amelynek közvetlen előnye a vámemelésből egyáltalában nincsen. És ugyanily hátrányosan érinti a kisebb járadékosok, kistőkések, rokkantellátásban részesülők tömegeit a védvám folytán előállott áremelkedés, mert jövedelmük változatlan marad és legfeljebb nagy késéssel alkalmazkodik némileg az árak emelkedéséhez. Nem szabad azonban elhanyagolni azt, hogy a vámnak a munkások keresetére gyakorolt hatása csak részben automatikus, t. i. csak annyiban, amennyiben új munkaalkalmakat és munkások utáni keresletet teremt. A munkaadó ugyanis magában azért, hogy többet kap az áruért, még nem emeli a bért. Ezt csak akkor teszi, ha a munkapiac helyzete erre kényszeríti. A szakszervezetek ebben nagy segítségére lehetnek a munkásságnak. f10. A védvámok hártányai. A védvámok hatásának áttekintése nyilvánvalóvá teszi, hogy a védvám alkalmazásának mindig vannak hátrányai, amelyek annál inkább növekszenek, minél inkább szélesedik ki alkalmazásuk köre. A védővám mesterséges belenyúlás az áralakulás természetes folyamatába, amelyet ártényezők befolyásolásával megzavar. Az árszínvonalat
