Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
133 ágak nyerhetnek talajt a^ országban, vagy már fennállók fejlődhetnek tovább. Az eredmény természetesen csak akkor következik be, ha az ár emelkedése elegendő ahhoz, hogy egy még meg nem honosodott iparág termelését megkezdhesse, illetőleg valamely már létező termelési ág megerősödjék. Ha a vám ezt a magasságot el nem éri, csupán drágulás az eredménye és a termelés fejlesztése elmarad. Az, hogy az árunak milyen drágítása szükséges a védvám alkalmazása által elérni kívánt eredményhez, áruk szerint különböző. Egyes termelési ágakban ugyanis a termelési feltételek olyanok, hogy csekély áremelkedés is elegendő ehhez. így p. o. ott, ahol a külföld termelési fölénye csekély, nem sok kell ahhoz, hogy az illető termelési ág‘ a belföldön is meghonosodjék; ennek feltétele azonban természetesen az, hogy az ország viszonyaiban a szükséges adottságok megvannak. Ilyenkor igen mérsékelt vám alkalmazásával szép eredmény érhető eh Viszont ott, ahol a külföld termelési fölénye nagy, jelentősen kell az árat emelni, hogy ennek eredménye legyen. így van ez különösen a természeti adottságokból folyó előnyöknél. Olyan termelési ágaknál, amelyek már kifejlődtek az országban, vámvédelemmel továbbfejlesztésük lehetősége a szerint különböző, hogy a termelési költségek tagozódása iúilyen. Ahol a termelés növelése csekély költségemelkedéssel lehetséges, mérsékelt vám is előidézheti ezt Viszont ott, ahol nagy befektetések szükségesek a termelés kiterjesztéséhez, erős vámvédelem nélkül nem lehet komoly eredményt elérni. A vámvédelem hívei arra szeretnek hivatkozni, hogy a hazai piacnak vámok útján való biztosítása az üzemek versenyképességét emeli, mert a nagyban való termelés a költségeket csökkenti. Ez a termelés egy részére, nevezetesen a nagyipar számára valóban így is van. A belföld azonban csak addig látja ennek hasznát amíg a vámvédelem monopólgerjesztő hatásai nem érvényesülnek. Mihelyt ez megtörténik, a belföldi ár a külföldi fölé emelkedik, és a vámvédelem előnyét a belföldi vállalkozók, valamint a külföldi fogyasztók élvezik, az utóbbiak azért, mert olcsón jutnak az áruhoz. A védvámok hatásának megítésélénél azonban nem szabad tisztán arra az előnyre tekintettel lenni, amelyet a szóbanforgó cikk árának emelése a termelés szempontjából jelent. Ez az előny ugyanis csak addig érvényesül teljes mértékben, amíg csak egyes, kis számban alkalmazott védvámokról van szó. Mihelyt a védvám szélesebb körben nyer alkalmazást, két irányban is kedvezőtlenül befolyásolja a termelést. Mindenekelőtt a termelési eszközöket drágítja, főképen akkor, ha nyersanyagokra vagy félgyártmányokra alkalmazzuk Sőt bizonyos készgyártmányok vámja is drágítja a termelést. így a gépekre alkalmazott vámok terhet rónak mindazokra az üzemekre, amelyek gépek beszerzésére szorulnak. Másrészről az általánosabban alkalmazott védvám a megélhetési költségeket is emeli és ezáltal kisebb-nagyobb mértékben a bérek emelkedéséhez is szokott vezetni. így tehát szélesebb körökben alkalmazva, a védvám legalább részben, ellensúlyozza a maga termeléstfejlesztő hatását, mert egyúttal a termelési költségeket is emeli. Az árak emelkedése folytán a keresletben is változás megy végbe. Eltolódások következnek be az egyes áruk iránt megnyilvánuló keresletben, amelyeket nehéz előrelátni. így p. о. a kereslet a vám által okozott áremelkedés folytán az illető jószág helyettesítésére alkalmas más áru felé fordulhat. Minthogy a kereslet azokban a cikkekben, amelyekben merev, áremelkedés mellett is nehezen húzódik össze, a rugalmasabb keresletű áruk termelői fogják leginkább megérezni a vámoknak azt a hatását, amely a kereslet csökkenésében nyilvánul. Az általánosabban alkalmazott védvám tehát a rugalmas keresletű árukat előállító termelők hátrányára befolyásolja a termelést. összegezve ezeket a hatásokat, arra az eredményre kell jutnunk, hogy a védvám kevés oly cikkre alkalmazva, amelynek termelési lehetőségei nem túlin agas vámok segítségével is fejleszthetők, a termelés növelését vonhatja maga után; szélesebb körben alkalmazva azonban saját hatását kezdi ellen-
