Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
132 piaci ára 10'80 márka volt. Egyúttal sikerült Németország búzabeviteli hányadát, amely 1913-ban az összbevitel 10 4%-át tette, 4 4%-ra csökkenteni.1 Általában véve legvalószínűbb a vámnak teljes érvényesülése, tehát az árunak a vám egész értékével drágulása a pénzügyi vámoknál. Itt ugyanis a behozatalnak a hazai termelésben rendesen nincsen versenytársa és a drágulást legfeljebb az háríthajta el, hogy a külföld magára veszi a vámnak egy részét, ami azonban a legfontosabb gyarmati cikkeknél, amelyeket az egész világon fogyasztanak, kevéssé valószínű. Védváinoknál is valószínű a vám érvényesülése, kivált az ipar terén, míg jelentős mezőgazdasági kivitellel bíró országokban az agrárvámok nehezebben érvényesülnek, mert a kivitel szükségszerűsége, amely csak a világpiaci árak szerint történhetik, szabályozólag hat a belföldi árukra is. Egyébként lehetséges az, hogy a vám hatása időbelileg ás különböző. így p- o. mezőgazdasági idénycikkekben a vám érvényesülhet a korai b hozatalnál, ellenben elveszti érvényét, amidőn a hazai termelés is már megfelelő mennyiségben veti piacra az árut. így van ez zöldségfélénél, gyümölcsnél. Kivált az ipar terén a konjunktúra körforgása is befolyásolhatja a vámok érvényesülését, amennyiben a jó konjunktúra emelkedő irányzatánál a vámok drágító hatása is könnyebben érvényesül, mint gazdasági depresszió idején. A vámok hatásának tanulmányozása terén úttörő munkát végzett Mallekovits. Világosan kimutatta, hogy az áralakulásra a pénzügyi vámoknak, a Védvámoknak és az agrárvámoknak különböző a hatásuk. Már ő figyelembe vette azt a lehetőséget, hogy a külföld is viselheti a vámot és hogy a vámok hatása a vámterület nagysága szerint is nagyon különböző. Szabadkereskedelmi álláspontja az agrárvámok megítélésénél jut legerősebben kifejezésre, amelyeknél egyébként már ő felismerte, hogy exportállamokban hatásuk nem érvényesülhet. A nevelő vámokra is számos példát hoz fel az osztrákmagyar vámterületre vonatkozólag, amelyekben a vám egyes iparágak kifejlődését idézte elő jelentékenyebb áremelkedés nélkül. így a jutaiparban, a közönséges palackok készítésénél és a rizshántolásnál. Matlekovits, A.: Die Zollpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie und des Deutschen Reiches seit H868 und deren nächste Zukunft. Leipzig, 1891. — Schüller, R.: Schutzzoll und Freihandel. Wien-Leipzig, 1905. — Schoenebcck: Zoll und Inlandspreis Berlin, 1926—28. — Kuntze: Zoilzweck und Zollwirkung. Berlin, 1928. — Dietzel: Komzoll und Sozialreform. Berlin, 1901. — Mombert: Die Belastung des Arbeitereinkommens durch die Korazölle. Jena, 1901. — Schultz, A: Kornzell, Koinpreis und! Arbeitslohn- Leipzig, 1902. — Gothein: Die Wirkungen des Schutzzollsystems in Deutschland. Berlin, 1909. — Brentano: Die deutschen Getreidezölle. Stuttgart-Berlin, 1925. — Roncador: Wesen und Wirkung der Agrarzölle. Jena, 1911. — Borchard: Die Wirkung der Getreidezölle auf die Getreidepreise. Berlin, 1913. — A vámok hatásának kitűnő elméleti tárgyalását lásd: Braun, M. S.: Theorie der staatlichen Wirtschaftspolitik. Leipzig-Wien, 1929. — Chapmann, S. J.: The History of Trade between the United Kingsdom and the United States with Special Reference to the Effect of Tariffs. London, 1899. — Haberler, G.: Der internationale Handel. Berlin, 1933. 7. А таток hatása a termelésre. A védvámok célja a termelés növelése. Minthogy a termelési lehetőségek az ár magasságával összefüggnek, nem lehet kétségünk az iránt, hogy a védvám valóban el is érheti célját, ha megfelelően alkalmazzuk. A piac elemzéséből tudjuk, hogy a kínálat a termelési költségek szerint rétegződik. Minél magasabb tehát az ár, annál inkább jövedelmezővé válik a termelés és annál inkább megnyílik a lehetőség oly termelők bekapcsolására, akik az árut csak magosabb költségek mellett tudják előállítani. Ezen a lehetőségen nyugszik a védvám alkalmazása. A vámnak a termelésre gyakorolt hatása abból származik, hogy a termék árának a behozatal drágítása útján való felemelése folytán a terméknek a belföldön való előállítása, vagy már fennálló termelési ágak termelésének növelése, jövedelmező lesz. A vám hatása következtében tehát új termelési 1 V. ö. Liepmann: Tariff Levels and the Economic Unity of Europe. London, 1938, a 60. old.
