Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
131 Attól a kivételes esettől eltekintve, midőn a külföld a szóbanforgó piac megtartása’ érdekében hajlandó a vámot viselni, a behozatalra kerülő áru az illető országban meg fog drágulni, hacsak nem oly csekély vámösszegről van szó, amelyet esetleg a kereskedelem vállal magára. Kérdéses csak az lnhet, hogy ez az áremelkedés az országban magában termelt árura is ki fog-e terjedni? Kendes körülmények között eziránt sem lehet kétség. Hiszen a piac szerkezetéből kifolyólag egy piacon egy árura vonatkozólag csak egy ár lehetséges, feltéve természetesen, hogy azonos minőségről van szó. A nemzetközi forgalom tárgyát képező legtöbb cikkben nincs tökéletes verseny. Elsősorban azért, mert nagyok a minőségi különbségek. A minőségéről hírés angol posztót p. о. a vevő könnyen hajlatndó magasabb áron vásárolni, mint a hazai árut. A vám azonban ilyenkor is alig marad hatás nélkül a belföldi termék árára, mert a külföldi áru drágításával tehetővé teszi a gyengébb minőségű hazai árunak termelését. A külföldi áru drágítása ugyanis csökkentve az erre irányuló keresletet, növeli a belföldi áru keresletét. Ha e keresleti növekedés olyan méretű, hogy a nagyban való termelésnek költségcsökkentő hatása érvényesül, az is lehetséges, hogy az áru ára csökken; de csak akkor, ha. a belföldi verseny továbbra is megmarad. Olyan cikkeknél, amelyekben a minőségi különbségek nem jelentősek és a belföld erősen versenyképes, előfordulhat az, hogy a vám áremelés nélkül nagyjában távol tartja a külföldi versenyt, amely azonbatn lappangó verseny jellegét nyeri, amennyiben számbavehető áremelkedés esetében megindul a nagyobb behozatal. Ilyenkor lehetséges, hogy a belföldi és a külföldi áru különbözeiéhez pontosan alkalmazkodó vám egyáltalában nem érinti a belföldi árat. Ez volna az igazi piacbiztosító vám. Mihelyt azonban a vámok érezhetően csökkentik a külföldi versenyt, könnyen tápot adnak monopolisztikus törekvéseknek, mert a behozatal megnehezítése erősen megkönnyíti a hazai termelőknek az árszabályozás céljából való megegyezését. így a védvámok a kartellálási mozgalomnak hatalmas támaszai és nem jogosulatlan Mises állítása, hogy a védvám erősen előmozdítja a kartellek keletkezését. Mihelyt a hazai termelők a "vámok védőfalai mögött meghúzódva kartellbe tömörülnek, az áralakulás szabályozása kezükbe kerül és ezt a hatalmukat legtöbb esetben áremelésre fogják felhasználni. Már kartellált iparágakban az áremelkedés akkor fog elmaradni, ha a kartell az arat már annyira felemelte, hogy további áremelés mellett a piac tevékenységének csökkenése folytán a. nyereség is kisebbednék. A külföldi áru elmaradása folytán lehetséges forgalomgyarapodás azonban könnyen kihasználható a kartell által áremelésre. És ez meg is fog történni akkor, ha a kartell az áremelés mellett neki megmaradó, de némileg az előbbihez képest megcsökkenő forgalom mellett is nagyobb nyereségre tehet szert. Ezekből kitűnik tehát, hogy kivételes esetektől eltekintve, a vám áremelkedéshez vezet. Bizonytalanabb már az, hogy milyen lesz az áremelkedésnek a mértéke. Az áru megdrágulása rendesen a fogyasztás összehúzódásával jár és ezért könnyen lehet, hogy az áru nem drágul meg a vám teljes értékével. A drágulás foka mindenesetre attól függ, hogy merev, vagy rugalmas kereslettel, illetőleg kínálattal állunk-e szemben. Oly áruknál, amelyek kereslete merev, valószínűbb az árunak a vám teljes összegével való drágulása, mint oly árunál, amelynek kereslete rugalmas. Viszont oly árunál, amelynek kínálata merev és amelynél a, termelés megszorítása nagyobb nehézségeket okoz, könnyebben történhetik az, hogy a fogyasztás csökkenését megakadályozalndó, a termelők az árat nem fogják a vám teljes összegével emelni. Ha a vámokat az adminisztratív protekcionizmus intézkedései is alátámasztják, akkor velük az illető cikk árának a világpiaci ártól való teljes függetlenítése is elérhető. Ez történt a harmincas években Németországban, ahol a búza ára majdnem 25 márkára (24 90) emelkedett 1931-ben, midőn világ-9*
