Heller Farkas: Közgazdaságtan 2. Alkalmazott közgazdaságtan (Budapest, 1947)
III. Rész. Kereskedelmi politika - II. Fejezet. Külkereskedelmi politika
127 Az összes védvámelméletek .—- a merkantilizmust is beleétrve — abban különböznek a szabadkereskedelmi elmélettől, hogy Ynind elsősorban a nemzeti gon* dolatra támaszkodnak. A nemzeti lét követelményei állanak szemük előtt és ebből közvetlenül vezetik le a nemzeti termelés védelmének szükséges vagy legalább is kívánatos voltát. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban csírázott a véd vám gondolata és az sem véletlen, hogy Magyarország vélt egyike az első országoknak, amelyekben a védvám gondolatai visszhangot találtak. A nemzeti ébredés korában Kossuth Lajos karolta fel azt; midőn List Frigyes munkájának hatása alatt a magyar ipar fejlesztésének lelkes híve lett. List, Fr.: Das nationale System der politischen Ökonomie. 2. Aufl. Neudruck nach der Ausgabe letzter Hand, eingeleitet von Waentig. Jena, 1910. (E munkát már Г843-Ьай magyarra fordította Sárváry.) — Schüller: Schutzzoll und Freihandel Leipzig, 1905. — Kellenberger: Zur Theorie von Freihandel und Schutzzoll. Weltwirtsch. Arch. VII, Bd. 1916. I. — Stolzmann, R.: Theoretische Grundfragen zum Problem Freihandel und Schutzzoll. Jena, 1927. ,— Wergo, H.: Freihandel und Schutzzoll als Mittel staatlicher Machtenfaltung. 1928. — Koch: On the Theory of Free Trade and Protection. London, 1922. — Manoislesco, M.: Théorie du protectionisme et de l échange internationale. Paris, 1929. — Pigou, A. C-: Protective and Preferential Import Duties. London, 1935. 3. A szabadkereskedelmi elmélet alapfeltevései. Amióta a vámvédelemnek hívei akadtak, hevesen folyik a vita a szabadkereskedelem és a védvám hívei között E kérdésben csak akkor lehet állást foglalni, ha gondosan megvizsgáljuk azokat a feltételeket, amelyekre az egyik és a másik elmélet következtetéseit ráépíti. Lássuk mindenekelőtt, hogy milyen alapfeltevésekből indul ki a szabadkereskedelmi elmélet. Annak a kornak a gondolkozása, amelyben a gazdasági liberalizmus született, az emberiségnek mint nagy egésznek a varázsa alatt állott, A természet mintájára az emberiséget is egységesnek fogta fel gazdasági törekvéseiben és így jutott el arra a meggyőződésre, hogy a nemzetközi munkamegosztás az emberiségnek a természettel javai átengedéséért fplytatott küzdelemben a legelőnyösebb. A szabadkereskedelmi elmélet második oszlopa az a feltevés, hogy a termelési tényezők országról-országra nem vándorolnak, de a nemzetgazdaságon belül szabadon áramlanak a különböző termelési ágak között és mindig oda fordulnak, ahol a legelőnyösebben helyezhetők el, vagyis ahol a legnagyobb nyereséget biztosítják a nemzet számára. A termelési tényezőket, vagyis e^ek közül a munkát és a tőkét mintegy cseppfolyós állapotban képzeli el e felfogás, amely tömeg a nyereség szempontjából a legelőnyösebb szintben igyekszik elhelyezkedni. Feltételezi egyúttal a szabadkereskedelmi elmélet azt is, hogy minden országnak a termelési tényezők egy meghatározott mennyisége áll rendelkezésére, amelynek legelőnyösebb kihasználását eredményezi a forgalom szabadsága. A vámvédelem tehát csak hátrányos lehet a közgazdaságra, mert egyes tényezőket kevésbbé előnyös termelési ágak felé terel. Ha már most azt vizsgáljuk, hogy e feltevések mennyire vannak meg a való életben és mennyire szolgálhatnak ennélfogva kiindulópontul a gazdasági élet szabályozásában, akkor arra az eredményre kell jutnunk, hogy e feltevések az élet valódi adottságaitól elég messze esnek. Az egész művelt emberiség összeműködik ugyan a világgazdaságban, de még nagyon távol van attól, hogy homogén tömegnek tekintsük élettörekvései szempontjából. Az egyes társadalmak elsősorban nemzeti létük keretén belül képeznek egységet, amely egység összes kulturális törekvéseiket, tehát köztük a közgazdasági működést is felöleli. Nemzeti létünk tehát fontos összetevője gazdasági célkitűzésüknek is és így azok a következtetések, amelyek közvetlenül az emberiség nemzetközi egységére építenek, a való életben csak akkor állanak meg, ha a nemzeti lét szempontjából is kifogástalonok.
