Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
II. Rész. A forgalmi gazdaság - I. Fejezet. Az ár
hozásaitól, mint a termelés vagy a kereset és ezért akaratunk e téren nincs annyim tisztán a gazdasági szempontra összpontosítva, mint a kereseti tevékenységben. A fogyasztási cikkek beszerzésénél nagyon sokszor a megszokás, a helyi kötöttség, bizonyos cikkek vagy minőségek iránt való előszeretet jelentős szerephez jutnak és kevésbbé pontossá teszik gazdasági akaratunk ervényrejutását. Hozzájárul ehhez az, hogy a fogyasztási piacok sokkal kevésbbé összpontosítottak, mint akár a termelői piacok, akár pedig a nagybani piacok. A fogyasztókat kiszolgáló üzletek, melyek az egyfajta cikkekre nézve természetesen szintén piacok, a piac áttekintését nagy mértékben nehezítik. Gyakran csak sok időveszteséggel és fáradsággal lehet tiszta képet kapni arról, hol tudunk legelőnyösebben vásárolni. Bár a fogyasztók természetesen igyekszenek ennek tisztázására, ez mégis csak tökéletlenül sikerül és annál nehezebben vihető keresztül, minél szétforgácsoltabb a piac. Bár az üzleti élet kifejlődésével a termelők és kereskedők pontos számítással szokták üzleti tevékenységüket irányítani, gyakran e téren sem mükö dik az üzleti számítás teljes pontossággal. Kisebb termelők nem mindig eszközölnek oly pontos számításokat, hogy termelési költségüket minden részletükben áttekinthetnék. Amíg pedig ez így van, a költségek árszabályozó hatása sem érvényesül tökéletesen. Még inkább áll ez a kisgazdákra vonatkozólag, mert termelési költségeik nagyrészt nem készkiadások, hanem saját munkájukból és terményeikből állnak. A fentiekben vázolt ártörvények pontos érvényesüléséhez a tisztán gazdasági szempontok szerint való cselekvés mellett mindenekelőtt az? is szükséges, hogy a felek tényleg teljes eréllyel versenyezzenek abban, hogyan lehet legelőnyösebben az áruhoz jutni, vagy eladni. Csak teljes verseny mellet áll ugyanis az, hogy a piac teljesen egységes és az egyes feleknek nincsen közvetlenül befolyásuk az árra, hanem az ár az összes felek cselekvésének egymásra hatásából automatikusan alakulván ki, feltétlen adottság a vevők, illetőleg eladók számára. Mihelyt a verseny nem teljes, a felek egymásrahatása a cserében csorbát szenved és csak hiányosan érvényesül. Ezért mindaz, ami útjában áll a verseny teljes kifejlődésének, csökkenti azt a pontosságot, amellyel az egyébként szabad piac működik. Azt a piacot, amelyen a piac alaptényezői a verseny hatása alatt más befolyásoktól mentesen hatnak, ideális, vagy tökéletes piacnak nevezzük, mert rajta a gazdasági erők a maguk tisztaságában érvényesülnek. Ebből kiindulva a piac tökéletlenségének tekinthetjük azokat a körülményeket, amelyeket az előbbiekben felsoroltunk, mert ezek a piac pontos működését hátráltatják. Könnyen beláthatjuk, hogy tökéletes piac csak kevés van és a tökéletes piac elgondolása a közgazdaságtanban főképpen azt a szerepet tölti be, hogy megkönnyíti a piaci erők megismerését és azok egymásra hatása útjának kibogozását. A való piac vagyis a reális piac a piac idealizált képétől annál jobban tér el, minél inkább érvényesülnek azok a tényezők, melyek a tisztán gazdasági gondolkozást nehezítik vagy háttérbe szorítják. Az utóbbi természetesen csak egyes vonatkozásokban történhetik, mert a piac mindig megmárad gazdasági kapcsolatnak, amelyen gazdasági erők hatnak egymásra és a fentemlített körülmények csupán tompítják, de sohasem hatálytalanítják a piac mozgató erőit 7. A korlátozott verseny. Mindazok a körülmények, amelyek gyengítik a tisztán gazdaságilag való cselekvést, vagy akadályozzák a helyzet tiszta áttekintését, végeredményben a piacnak tömegszerűségéből folyó alaptényezőjét, a versenyt, befolyásolják. A tökéletes piacon minden eladó versenyez a többi eladóval és hasonlóképpen a vevők is mind versenyeznek egymással abban az értelemben, hogy egyik sem akar hátrányosabban cserélni, mint a másik és mindegyik addig akar cserélni, amíg abból, esetleg a másik rovására is, előnye származik. A piac áttekinthetőségének hiánya, a felek hanyagsága és pontatlansága, az áru minőségében mutatkozó különbségek, a helyi kötöttségek és
