Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
II. Rész. A forgalmi gazdaság - I. Fejezet. Az ár
41 az áruból termelni. Az tehát, ami a vállalkozó elhatározásától függ az, hogy milyen mennyiséget termel. Mikép a kereslet, éppen úgy a kínálat is ennélfogva csak akkor határozott, ha adva van az áru ára, mert a termelésnél felmerülő költségeket csak abban a mértékben veheti magára, amilyenben azoknak az eladási árban való megtérülésére számíthat. De szabad-e az árat a piac adottságai közé sorolni, amikor éppen az árak alakulását akarjuk megmagyarázni? Piac nincsen a nélkül, hogy ott valamilyen ár ne volna és így az árnak adottságként feltételezése okoskodásunkban jogosult; az ár mögött pedig a piactól független tényezők állnak, t. i. egyrészről a termelő tényezők és a termelési technika, másrészről pedig a vevők értékelése és a jövedelemeloszlás, melyek a termelés és fogyasztás alapvető tényezői. Az ár, mellyel a kínálat, illetőleg a termelő számol, változhatik, de a piacnak megvan a folytonossága, vagyis mindig az adott helyzetből indul ki a következő és az adott árból a jövendő ár, mely a kereslet és kínálat változásával kialakul. Hogy ez a jövő, vagyis a termelő részéről az áru eladása idejére feltételezett ár nem lesz pontosan az, mint amelynek alapján a vállalkozó számítását végezte, az könnyen lehetséges, de másból, mint a fennálló árból a vállalkozó ki nem indulhat, minthogy a véleménye szerint várható ár is a jelenlegiből fejlődik, ár feltételezése nélkül pedig számítását a vállalkozó nem végezheti. A vállalkozó tehát kalkulációjában a piacon uralkodó árból kiindulva egy feltételezett árat vesz alánul és azt vizsgálja, hogy termelési költségei figyelembevételével menyit érdemes termelnie. Az árut állandóan termelni csak addig lehet, amíg. az ár legalább is fedezi a termelés költségeit.1 Ha az ár tartósan a termelési költségek alá süllyed, akkor az árut nem érdemes termelni. Az a termelő, aki számára ez bekövetkezik, megszünteti a termelést; ha pedig az ár minden termelő költségei alá süllyed, az áru kínálata egyáltalában megszűnik. A kínálatnak az ár változására való visszahatása tehát ellenkezője annak, melyet az árváltozás a keresletre gyakorol. Emelkedő ár növeli, süllyedő ár pedig csökkenti a kínálatot. A kínálat elaszticitása tehát pozitív. Azt is megállapíthatjuk, hogy a kínálat elaszticitása általában kisebb szokott lenni a keresleti elaszticitásnál, mert adott üzem mellett, különösen az ár süllyedéséhez való alkalmazkodás, csak szűkebb határok között lehetséges; az üzem fenntartásának költségei ugyanis, mint erre mindjárt rátérünk, nem csökkenthetők abban az arányban, amelyben a termelt mennyiséget csökkentjük és ezért a kínálat az ár süllyedéséhez nehezen alkalmazkodik. Az ár emelkedése irányában a kínálat alkalmazkodása rendesen könnyebb, de az üzem terjedelme, vagyis teljesítő képessége ennek is határt szab; az üzem bővítése pedig újabb költségekkel járt. A kínált merevsége különösen a befektetések nagyságával növekszik és nagy tőkebefektetést igénylő termelési ágaknál sok nehézséget okoz. De még a kevés- tőkét kívánó kisipar kínálata is csak kevéssé rugalmas, mert az üzem terjedelme itt is nehezíti az árváltozáshoz való alkalmazkodást. Bár a kínálat rugalmassága az egyes üzemeket tekintve szűkebb korlátok között mozog, az ár változásának egy egész termelési ágra, mint ilyenre jelentékeny a hatása. Egyrészről ugyanis az ár emelkedése új üzemek létesítésére ösztönöz és kivált ott, ahol nem túl nagyok a befektetési költségek, az üzemek növekedéséhez is vezet. Az ár süllyedése viszont üzemek megszüntetéséhez vezethet. Kivált hosszabb időközt tekintve tehát az ár változása a kínálatot is erősen módosítja. A második tényező, mely a vállalkozó számításaiban szerepel, a termelés költsége. Ennek alakulását kell tehát a következőkben megvilágítani. 1 Ez nem jelenti azt, hogy meglevő készletét a vállalkozó kényszerhelyzetben sohasem adja el kevesebbért, mint amennyibe az előállítása kcrnlt. Sőt, ha jobb időkre számít, a költségeknél alacsonyabb ár mellett a termelést is folytathatja egy ideig. Állandóan azonban ez nem lehetséges.
