Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
Bevezetés. Közgazdaság és közgazdaságtan
13 értük .ellenszolgáltatást n}rujt Ezért a forgalmi gazdaságban kínálatról beszélünk, azaz vételre kínált javakról, melyek mennyisége nem a venni szándékozóktól, hanem az áruikat kínáló termelők termelésétől, illetőleg a kereskedők készletétől lügg. Így tehát a forgalmi gazdaságban úgy a szükségletek, mint a kielégítésükre szolgáló javak piaci alakjukban mint kereslet és kínálat jelentkeznek. A keresletet a vevők rendelkezésére álló vásárlóerő, a kínálatot pedig a piacon elérhető áron való termelés lehetőségei korlátolják. A forgalmi gazdaságban az értékelés sem maradhat meg eredeti szűk körében. Piaci vonatkozásban áz értékelésen nyugvó eredeti egyéni jelentőség helyét a jávak jelentőségének a cserére, a forgalomra vonatkoztatott megbírálása foglalja el és így az egyéni értékelés mellé a forgalomgazdaságban az ár lép. Az ár is a javak gazdasági jelentőségét fejezi ki, de már nem egyéni, hanem piaci, azaz forgalomgazdasági vonatkozásban. Az ár az áruknak a forgalomban könnyebben, vagy nehezebben való megszerezhetőséget állapítja meg. Amint az értékelés iránytűje a gazdaságnak egyéni vonatkozásban, úgy az ár iránytűje lesz forgalomgazdasági vonatkozásban. Azt jelzi, hogy a gazdaságok piaci, kapcsolatai alapján milyenek az áru megszerzési, illetőleg értékesítési lehetősegei. Á7 ár tehat az érték 1‘orgalomgazdasági változata, társadalmi, azaz piaci értékítélet, mely a kereslet és kínálat egymásra hatása alapján alakul ki. Űj, az elemi gazdaságban hiányzó tényező lép fel a forgalomgazdaságban a pénz keletkezésével. A. pénz a forgalomnak sajátlagos eszköze, melynek máshol, mint a forgalmi gazdaságban, éppen ezért nincsen helye. A forgalom életfolyamatainak viszont éltetője és fontos kiegészítő része, mert számolási egységet teremtve a javak forgalmában, a pontos számítást teszi lehetővé. Ugyancsak a forgalmi gazdaság szüleménye az áruk forgalmának hivatásszerű lebonyolítása, a kereskedelem is. Minél inkább elvesztik az egyének a piacra való támaszkodásukban gazdasági önállóságokat, annál inkább lesz egész megélhetésüknek is alapja a piac. Míg az önellátó gazdaság közvetlenül földjének és munkájának hozamából fedezi szükségleteit, addig a piaci forgalomra támaszkodó egyének megélhetési feltételeit a piac és az áralakulás szabja meg. Vagy gazdaságuk hozamát értékesítik a piacon, vagy munkaerejüket, avagy tőkéjüket bocsátják ellenérték fejében mások rendelkezésére és az ennek ellenében kapott pénzösszegből, vagyis jövedelmükből élnek, melyért a szükséges javakat szintén a piacon vásárolják. Uymódon az áruk elosztása is társadalmi úton megy végbe a piacon. Ezt a folyamatot jövedelemeloszlásnak nevezzük. Az egyének túlnyomó része már nem termelése hozamából, hanem pénzben nyert jövedelméből él. Hasonlóképen módosul a forgalmi gazdaságban a termelés is. Az önellátás szak körre szorul és a termelés mindinkább a piacon való értékesítésre rendezkedik be. A termelési költségek pénzköltséggé lesznek; mértékük már nem a termelésnél hozandó eredeti áldozat, hanem az az ár, melyet a vállalkozónak a termelési tényezők megszerzéséért fizetnie kell. A. termelés eredményességének közvetlen mértéke piaci vonatkozásban nem a termelékenység (produktivitás), hanem helyét a jövedelmezőség (rentabilitás) foglalja el, mely a termék értékesítési lehetősége és az előállítására fordított költség közötti pénzben kifejezett különbözeiben jut kifejezésre. Természetesen a gazdasági erőfeleslegek jellege és szerepe is megváltozik a forgalomgazdaságban. Ezek eredetileg a termelés közvetlen támaszai és az előrelátás eredményei. A forgalomgazdaságban, miként láttuk, piaci érvényesülésre nyílik alkalmuk és pénzben felhalmozva tőkévé lesznek. Mint felhalmozott gazdasági erő, azaz felhalmozott csereerő, a tőke a termelés és a forgalom megszervezését teszi lehetővé és ezáltal a munka társadalmi alapon való megszervezésének legfőbb eszközévé lesz. A gazdasági erőtartalékok azonban nemcsak gazdasági szerepükben módosulnak a forgalmi gazdaság térfoglalásával, hanem új felhasználási lehe