Heller Farkas: Közgazdaságtan 1. Elméleti közgazdaságtan (Budapest, 1945)
Bevezetés. Közgazdaság és közgazdaságtan
szerit bennünket gazdálkodásra, mert a javak korlátolt mennyisége határt szab szükségletkielégítésünknek. A gazdálkodás végpontjában tehát a fogyasztás, vagyis a javak felhasználása áll. Maga a fogyasztás, mint szükségletkielégítés már nem gazdasági folyamat, mert a gazdálkodás csak annak megjelölése, hogy mit mire és milyen mennyiségben használunk fel. Legelemibb alakjában a gazdasági folyamat a rendelkezésre álló javak beosztásában merül ki. Az élet nehézségei és a találékonyság azonban az embert már korán a természet szűkmarkúságával való szembeszállásra sarkaljak. Nem éri be többé a meglevő javak tervszerű beosztásával, hanem gyarapítani igyekszik a javakat. Ezzel új folyamat lép be a gazdaságba: a termelés. Lényegében ez sem gazdasági, hanem technológiai folyamat, de a gazdaság szolgálatában áll és ellenőrzése : Iá kerül. Ez azért szükséges, mert a termelés nem teremtés, azaz nem •’•emmibői való alkotás, hanem emberi erőfeszítéssel, vagyis munkával és javak felhasználásával történik, tehát fogyasztással jár. Részben anyagot (nyersanyagot), részben erőt és segédanyagot (p. o. fűtőanyagot) fogyaszt. A termelésben a használt anyagok egy része megsemmisül, p. о. a fűtőanyag elég, másik része alakját változtatja, mint p. о. a nyersanyag. Miként a közvetlen szükségletkielégítésnél, a termelésnél is vannak azonban olyan javak, melyek állandó használatot engednek és csak lassan használódnak el; ilyenek a szerszámok, a gépek stb., idővel azonban ezek is elkopnak és pótlásra szorulnak. A termelés tehát minden esetben áldozattal jár. Ezt az áldozatot nevezzük termelési költségnek. Mindaz, amit a javak szaporítása érdekében feláldozunk, termelési költség. A vetőmag költsége a búzatermelésnek, de — minthogy teherrel jár — természetesen a költségek közé kell számítanunk munkánkat is. Mihelyt a gazdálkodás köre a termeléssel bővül, a gazdasági javak kétféle csoportját különböztetjük meg. Fogyasztási javaknak nevezzük azokat, melyek, mint a kenyér vagy egyéb élelmiszerek, továbbá a hosszabb használatot engedő javak, mint p. о. a ruházat, közvetlenül szolgálják szükségletkielégítésünket. Viszont termelési javak azok, melyek a termelés célját szolgálják, akár mint anyagok, akár mint eszközök. Ezért nemcsak a gép termelési jószág, hanem a föld is, mert forrása fogyasztási javaknak. Termelési jószág természetesen az emberi munka is, mely a termeléssel a jólét főforrása lesz. A termelésben felhasznált javak együttesen alkotják a termelési költségeket. Ha a termeléssel sikerül célunkat elérni, azaz a kívánt jószágot előállítani, akkor az alkalmazott eljárás termelékeny. Ez azonban még nem biztosítja azt, hogy az eljárás egyúttal gazdaságos is. Ezt csak a termelésben hozott áldozatnak, tehát a termelési költségeknek az elért eredménnyel, tehát a termékkel való összehasonlítása útján dönthetjük el. Gazdaságos a termelés csak akkor, ha a termeléssel egybekötött áldozat nem nagyobb, mint az a haszon, melyet az előállított termék jelent szükségletkielégítésünk számára. A szerint azután, hogy milyen a termelésben hozott áldozatnak az elért eredményhez való viszonya, a termelékenységnek különböző fokozatai vannak. Minél kisebb áldozattal minél nagyobb eredményt érünk el a termelésben, eljárásunk annál termelékenyebb. Valamely eljárás termelékenysége tehát annál nagyobb, minél jobb hatásfokkal dolgoznak benne a felhasznált javak. Mihelyt az előrel >tás kifejlődik, a gazdálkodásnak még egy folyamata veszi kezdetét, t. i. a készt etgyüjtés. A gazdaság időben lefolyásának következménye, hogy bő termés esetén nem fogyasztjuk el az egész termést, hanem gondolunk a sovány esztendőkre is. A készletgyüjtésnek azonban a termelésre is fontos kihatása van. Nevezetesen lehetővé teszi termelési körutak választását, vagyis azt, hogy munkánkat és a rendelkezésre álló anyagokat oly javak előállítására fordítsuk, melyek nem szolgálnak közvetlenül fogyasztásunknak. Ez ugyanis csak akkor válik lehetővé, ha az erre fordítandó munka elvégzése idejére is biztosítva van megélhetésünk. Ezért a készlet