Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Az univerzum fényképezése
tort szereltek fel, majd Lisszabonban egy 380 mm-eset. Közben Jénában a Schott & Genoss cég, valamint a Glashütteben és másutt létesített huták annyi üveget tudtak készíteni, hogy az optikai műhelyeket elláthatták nyersanyaggal. Kis átmérőjű lencséket, főleg tengerészeti látcsövek és mikroszkópok részére, nagy sorozatokban készítettek. Említsük meg, hogy 1858-ban Sécretan francia műszerkészítő a párizsi obszervatórium részére készült refraktoron a finombeállítást tökéletesítette. A lencseanyagokkal kapcsolatosan még csak annyit, hogy ma már műanyagból is készítenek préseléssel egyszerű és összetett lencséket. A 62. ábra aszferikus műanyag lencséket és lencsepárokat mutat. Galilei és Huygens bal szemüket a távcső szemlencséjén tartva, jobb kezükkel rajzolták, amit a látómezőben észleltek. Ugyanígy dolgoztak a biológusok, ha a légy szemét vagy a méh fullánkját rajzolták le, ahogy mikroszkópjukon át látták. így ment ez a XIX. század közepéig, amikor 1839-ben Louis Jacques Mandé Daguerre (1789- 1851) találmányával a csillagvilág fényképezése lehetségessé vált. A fényképezés története a természettudományok és a technika közösen írt nagy fejezete. Azt, hogy pl. a fény kémiai hatása pótolhatja és felülmúlhatja-e a művészi rajzkészséget, a század közepéig eszébe sem jutott senkinek, sőt amikor 1840-ben Arago, a Francia Akadémiában ismertette Daguerre találmányát, nem egy kirohanás hangzott el a szélhámosságnak tartott találmány ellen, íme egy részlet a Leipziger Anzeiger korabeli számában megjelent cikkből : „Tovasuhanó árnyékképeket rögzíteni nemcsak lehetetlen, amint az alapos német kutatásokból kitetszik, hanem maga a gondolat is istenkísértés. Az ember Isten képére teremtetett. Isten hasonmását pedig emberi géppel nem lehet rögzíteni. Igaz ugyan, hogy Isten megtűri az ördögi hiúság eszközét, a tükröt, ezt azonban nyilván csak elnézésből teszi, hogy — különösen a nők — leolvashassák arcuk együgyűségét és nagyravágyását. Végre is tisztában kell lennünk azzal, hogy mennyire pogánnyá és gyógyíthatatlanul hiúvá válna az emberiség, ha pénzért bárki tucatszám készíthetné el hasonmását. Ha ez a találmány elterjedne, bizonyára új járvány törne ki, a hiúság járványa, mert ha mindenki olcsón tucatszám ajándékozhatná szét és csodáitathatná meg a maga arcát, ez az emberiséget végtelen hiúvá tenné és istentelenségbe taszítaná. És ha Daguerre úr Párizsban százszor állítja is, hogy gépével emberi tükörképet 97 AZ UNIVERZUM FÉNYKÉPEZÉSE
