Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Tükrös távcsövek
nek, sok könyvet írt, mikroszkópot, teleszkópot szerkesztett, róla magáról is könyveket írtak. Hooke nagy kortársa Isaac Newton (1643-1727) 1664 körül a lencsés távcsövekkel foglalkozva a kromatikus aberrációt próbálta kiküszöbölni. Akromatikus lencsét nem tudott ugyan készíteni, de tanulmányai közben tüzetesen vizsgálta a fény tulajdonságait, a színi hibákat mutató lencsés távcső helyett az ilyen hibáktól mentes tükrös távcső tervezésébe fogott. Különböző ötvözetekből próbált tükröt önteni. Közben megállapította, hogy az öntvénynek, hogy el ne repedjen, belső feszültségtől mentesnek kell lennie. Végül is a hat rész finomréz, két rész ón és egy rész arzén összeolvasztásával nyert ötvözet jól önthetőnek és fényvisszaverőnek mutatkozott. Bemutatta tudóstársainak a Royal Societyben (1671. szeptember 29-én), amikor ismertette eljárását. így szólt erről: „Kezdetben tiszta rezet olvasztottam meg és az olvadékba bedobtam az arzént. Mondanom sem kell, a fejlődő mérges gőzöket beszívtam s megbetegedtem. Nem feledtem el az ónt is beletenni, majd amikor az egész homogénnek látszott, formába öntöttem.” A továbbiakban részletesen ismertette, miként hintette be finom ónporral a tükörfelületet és csiszolta, fényesítette mindaddig, amíg megfelelő fénylő felületet kapott. Eljárásának részletes leírását az 1704-ben megjelent Optics c. munkájában is ismertette. Newton első távcsöve 1663-ban készült, negyvenszeres nagyítást ért el vele. A főtükörről visszaverődő fényt kicsiny síktükör terelte az oldalt elhelyezett szemlencsébe. Newton új távcsöve minden más addig megismerttől eltért (ma is megvan), az elvet ma is alkalmazzák. Ezzel a kicsiny, asztalra helyezhető teleszkóppal Newton megfigyelhette a holdhegyeket, a Jupiter-holdakat, a Vénusz-sarlót, az Orion ködét, a kettőscsillagokat stb. Egy második távcsövet a Royal Societynek küldött el, és azt 1672. január 11-én a londoni Whitehallban a király jelenlétében a társulat tagjai megvizsgálhatták. Távcsövének rajzát, leírását Newton Huygensnek is elküldte. Ahogy az általában történni szokott, alighogy híre ment Newton találmányának, azonnal többen jelentkeztek, hogy ők már előbb „gondol61 46. ábra. Gregory-féle távcső 1770-ből
