Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Huygens és kora

32. ábra. A Szaturnusz, ahogy Huygens látta

Hágában született, édesapja Hollandia politikai és tudományos életében, matematikában, irodalomban jártas volt, fia tőle tanulta a tudorttá-33. ábra. Huygens hajóórája

nyok szeretetét. Első matematikai, geometriai ismereteit is tőle szerezte. Szívesen barkácsolt malmot, kotrógépet, zsilipeket, modellezett szerkezeteket, amelyeket a holland tájban látott. Egyetemi tanulmányait a leideni egyetemen kezdte és 17 éves korában mint matematikai zsenit ismerték. A bredai egyetemen, amelynek igazgatásában apja is részt vett 1646 — 49 között fejezte be felsőbb tanulmányait. Mint egyetemi hallgató, eléggé bátor volt ahhoz, hogy egy közismert személy matematikai tanulmányát megbírálja. A tanulmány szerzője azt iparkodott bebizonyítani, ami az ókor óta senkinek sem sikerült, körzővel és vonalzóval olyan négyszöget szerkeszteni, amely egy megadott kör területével egyezik. (Megoldhatatlan.) A fiatal Huygens kimutatta, hol tévedett a tanulmány szerzője. Az 1651-ben megjelent tanulmány nem fokozta népszerűségét, de elismerték, hogy jó matematikus. Foglalkozott a kúp felületével, a repkényvonal - cisszoida — hosszúságának megállapításával, a burkolok elméletével, ő írta az első valószínűségszámításról szóló könyvet [De rationibus in ludo aleae (A kockajátékról szóló megfontolások) címen].

Ismerte Galilei ingaóráját, amelyet az utódok készítettek el, és azt továbbfejlesztette. Megszerkesztette a híres orsójáratot, amelyet azután évszázadokon át gyártottak. (Gyűjtők számára ma is készítik.)

A hajszálrugós billegő feltalálásával a hordozható órák sorozatgyártása megkezdődhetett. Készített tengeren használható ún. hajóórát is (33. ábra) (kardánfelfüggesztéssel), de ezzel csak mérsékelt sikert ért el.

Huygens először 1608-ban, a frankfurti vásáron látott távcsövet,

46