Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Galileo Galilei
lenő kép egyenes állású és képzetes (virtuális), tehát kivetíteni nem lehet. A kétszerdomború tárgylencse által alkotott képet, a kétszerhomorú, negatív gyújtótávolságú szemlencse a fénysugarak széttartóvá tételével nagyítja. Minthogy a fény csupán négy lencsefelületen halad át, erejéből keveset veszít. A nagy átmérőjű tárgylencséhez viszonyítva a szemlencse kicsiny átmérőjű; színházban azért előnyös, mert a színpadot erősen megvilágítva mutatja. Igaz, a látómező kicsiny és peremén sötétedik, de ez általában nem zavaró. Három évszázaddal Galilei kora után a Zeiss gyár világhírű tudományos munkatársa, Ernst Abbe (1840- 1905) kimutatta, hogy a Galilei-féle távcső nagyítását nem érdemes fokozni, mert ezzel csupán a gyártási költsége növekszik. Próbákkal bebizonyosodott, hogy már négyszeres nagyítású ilyen távcsövet sem kifizetődő gyártani. Ma csupán néhány konzervatív angol optikai cég készít éjszakai, tengerészeti használatra Galilei-féle messzelátót. Minthogy a távcső látómezejébe fonalkereszt vagy irányzótüske nem helyezhető el, mérőműszer távcsövéhez sem használható. I Amint Galilei a Holdra irányította távcsövét, bámulva látta, hogy a sima golyónak hitt és Arisztotelész óta annak tanított Hold felületét kráterek, síkságok borítják. A Hold hegyeinek magasságát árnyékuk méretéből próbálta kiszámítani. Galilei a műszerrel végzett felfedezéseit idejében közölte kortársaival, a bizalmatlanság azonban nem oszlott el könnyen. Maga Galilei egy bizalmasának, Piero Dininek így írt erről: „Eszközömmel, a távcsővel ezer és 24. ábra. Galilei távcsövei Firenzében ezer, közeli és távoli, nagy és kicsiny, fényes és sötét tárgyat figyeltem meg, nem tudom megérteni, mégis miért akadnak olyan személyek, akik úgy vélik, megfigyeléseim félrevezetnek.” A Galilei-féle távcső látómezeje kicsiny, ezért a kézben tartott eszköz által mutatott kép ugrál, csillagászati megfigyeléshez állványra kellett szerelni. Galilei távcsöveiből több megmaradt, ezek a firenzei nagyszerű tudománytörténeti múzeumban (Museo di Storia della Scienza, Firenze) láthatók (24. ábra). A Galilei-féle (hollandi) távcső képzetes képet mutat, amit nem lehet kivetíteni, ezért Galilei minden valószínűség szerint a Napot is fénytompító nélkül, közvetlenül figyelte meg, ami későbbi vakságának is oka lehetett. 35
