Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Korforduló

8. ábra. Kopernikusz kísérleti napórája nem élt. Ahogy megismerték, támad­ni kezdték, nemcsak a katolikus hit­védők, hanem a protestáns teológu­sok is. Luther Márton pl. 1552 — 1553 táján haragjában így nyi­latkozott : „Olyan új csillagászat keletkezett, amely az emberiséggel el akarja hitet­ni, hogy az égen a Föld mozog, nem pedig a Nap. Olyan ez, mintha valaki azt állítaná, hogy kocsiban ülve, a lovak vágtázása közben a világ rohan­na visszafelé, nem ő ülne a szekéren. Kopernikusz, ez az elmeháborodott, a csillagászat teljes művészetét meg akarja fordítani, holott a Bibliában világosan az áll, hogy Jerikó ostroma­kor Jósue imádságára az Úr a Napot és nem a Földet állította meg azért, hogy a zsidók a csatát győzedelmesen befejezhessék.” Ilyen és hasonló teológiai érvek el­len nehezen lehetett küzdeni. Elvétve akadt olyan egyházi ember is, aki Kopernikusz tanításának meg­fontolását ajánlotta az elhamarkodott ítéletmondás helyett. Ilyen volt Ro­berto Bellarmino (1542 - 1621) bí­boros, aki ügy nyilatkozott, hogy „...ha tényleg be lehetne bizonyí­tani, hogy a Föld kering a Nap körül és nem megfordítva, akkor a szent-16

Next

/
Thumbnails
Contents