Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Korforduló

8. ábra. Kopernikusz kísérleti napórája

nem élt. Ahogy megismerték, támadni kezdték, nemcsak a katolikus hitvédők, hanem a protestáns teológusok is. Luther Márton pl. 1552 — 1553 táján haragjában így nyilatkozott :

„Olyan új csillagászat keletkezett, amely az emberiséggel el akarja hitetni, hogy az égen a Föld mozog, nem pedig a Nap. Olyan ez, mintha valaki azt állítaná, hogy kocsiban ülve, a lovak vágtázása közben a világ rohanna visszafelé, nem ő ülne a szekéren. Kopernikusz, ez az elmeháborodott, a csillagászat teljes művészetét meg akarja fordítani, holott a Bibliában

világosan az áll, hogy Jerikó ostromakor Jósue imádságára az Úr a Napot és nem a Földet állította meg azért, hogy a zsidók a csatát győzedelmesen befejezhessék.”

Ilyen és hasonló teológiai érvek ellen nehezen lehetett küzdeni.

Elvétve akadt olyan egyházi ember is, aki Kopernikusz tanításának megfontolását ajánlotta az elhamarkodott ítéletmondás helyett. Ilyen volt Roberto Bellarmino (1542 - 1621) bíboros, aki ügy nyilatkozott, hogy „...ha tényleg be lehetne bizonyítani, hogy a Föld kering a Nap körül és nem megfordítva, akkor a szent-16