Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Korforduló

Jupiter 9. ábra. Kopernikusz világképe írási szövegek értelmezésekor óvato­sabban kellene eljárnunk, s inkább azt kellene mondanunk, hogy nem értjük egészen, mint azt, hogy téves.” Kopernikusz könyve reprintben, fordításokban könnyen elérhető, de nem könnyű olvasmány. Matemati­kai, geometriai szemléletű tárgyalás­­módja számunkra nehézkes, képzett matematikusnak is nehezen érthető. Ma már nehéz a kutatónak beleélni magát a XVI. század gondolatvilágá­ba. Hangsúlyoznunk kell, hogy a XVI —XVII. században, Koperni­kusz, Galilei idejében, a Föld Nap körüli keringését - ami a koperniku­szi világszemlélet sarkalatos tétele - nem tudták műszeresen igazolni. Távcsöves szögmérőműszerek, ame­lyekkel ilyen nagy pontosságot kívá­nó méréseket elvégezhettek volna, nem léteztek. Jóval Kopernikusz és Galilei halá­la után Friedrich Wilhelm Bessel 1784—1846) a parallaxis megméré­sével 1836-ban és James Bradley (1693-1762) 1725-ben és 1726-ban végzett megfigyelései során felfede­zett eltérés — aberráció — kimutatá­sával tudták menyugtatóan, műsze­resen bebizonyítani, hogy a Föld a Nap körül kering. f v4i V A . Л(.

Next

/
Thumbnails
Contents