Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Űrteleszkóp

irányát. A C elzárókészüléket a föld­ről is lehet kinyitni és becsukni. Az akkori tervek szerint az űrteleszkóp kiszolgálását két földi állomás végez­te volna. A tervezett űrtávcső össztömege 140 kg lett volna, pályáját kör alakúra tervezték, ami 40°-kal hajlik az Egyenlítő síkjához. Úgy gondolták, hogy az egész égboltozatról négyszí­nű felvételsorozatot készít 7 hónap alatt, és 2.. .3 év alatt az égbolt ultra­ibolya térképét is elkészítheti. A szép terv csak terv maradt. En­nek fő oka az volt, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény a hatvanas évek második felében a rádiótávcsö­vekkel elért eredmények bűvöletében az optikai eszközökkel elérhető célok iránt csupán mérsékelt érdeklődést tanúsított. Az idők folyamán megállapították, hogy az optikai teleszkópok lehetősé­gei korántsem tekinthetők kimerí­­tettnek, a Kaliforniai Technológiai Intézet (Kaltech) kutatói 1970-ben újból foglalkozni kezdtek az űrtelesz­kóp létesítésének tervével. Az öt év­vel előbb félretett terveket átnézték, és teljesen új terveket készítettek, no­ha a költségek ijesztőnek ígérkeztek. Mégis, 1970-ben a részletes terveket, a műhelyrajzokig bezáróan elkészí­tették, nem kevesebb, mint 38 kuta­tóintézet 60 tudományos dolgozója nemcsak az űrtávcső, hanem a továb­bi kutatási program részleteit is ki­dolgozta. Az 1974-77 közötti évek­ben a terv újból veszélybe került, míg azután 1978-ban a törvényhozás zöld utat engedélyezett, és a kész tervek birtokában a rendelést kiadták, egye­lőre a főtükör elkészítésére. A 2,4 m átmérőjű főtükröt eredeti­leg kvarcból akarták elkészíteni, de azután találtak olyan üveganyagot, amelynek hőtágulása elhanyagolható, és megmunkálása könnyebb a kvar­cénál. A megöntött, lehűtött korong felületéről 28 hónap alatt mintegy 60 kg üveganyagot csiszoltak le a tükrö­ző hiperboloid (hiperbola forgásfelü­let) kialakítására. Optikai rendszere Ritchey - Crétien - Cassegrain-féle, a tükör közepe át van fúrva. A kész­­remunkált tükörfelület alakja, mérete és az előre kiszámított geometriai alakja között oly csekély az eltérés, hogy alig mérhető. Szemléletes ösz­­szehasonlítással élve, ha a tükör felü­letét olyan nagynak vennénk, mint az USA területe, azon csupán 2 cm mélységű homorulat jelezné az elté­rést. A készremunkált üvegfelületet alumíniummal vonták be, amit milli­omod milliméter „vastagságú” mag­­nézium-fluorid bevonat véd a korró­ziótól. A tükröt kicsiny hőtágulású gra­fit -epoxi műanyagból készült rács­szerkezet tartja, amelyet 23 csavar támaszt meg. A földi és súlytalansági viszonyok közötti különbség a tükröt kismértékben deformálhatja, ezért a csavarokkal a számított alakot ponto­san helyre lehet állítani. Az űrtávcsövet villamos motorral hajtott giroszkóp - pörgettyű és lendkerék — állítja a kiválasztott irányba. Az űrteleszkóp és felszerelésének fővállalkozója a Perkin-Elmer Cor­poration és a Lockhead Missiles and Space Company; a fő- és alvállalko­zók a NASA felügyelete alatt dolgoz­nak. Az űrteleszkópot űrrepülőgép emeli műholdpályára. (Az űrrepülő­gépet rakéta emeli fel, majd műhold­pályára térve, az űrteleszkópot kihe­lyezi és mint vitorlázógép tér vissza.) A teleszkópot kihelyező darunak nem 164

Next

/
Thumbnails
Contents