Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Űrteleszkóp

kell nagy teherbírásúnak lennie, hiszen súlytalanság állapotában dolgozik.

A teleszkópműholdat úgy irányítják, hogy a Nap, a Hold és a Föld felé ne forduljon, mert az oldalfény nehezítené a csillagok, ködök stb. megfigyelését.

Az űrteleszkóp tervezésében, építésében, üzemeltetésében jelentkező költségek viselésében részt vevő nemzetek időarányosan igénybe vehetik saját programjaikhoz. Az amerikai programot a NASA és 17 egyetem kutatói dolgozták ki.

Az űrteleszkópot 1986 nyarán akarták útnak indítani, de az 1986. január 29-én indított Challenger űrrepülőgép katasztrófája miatt az űrrepülőgépek indítási programja eltolódott.

Az űrteleszkóp indításához, pályára állításához, a teleszkóp üzemeltetéséhez 240 főnyi begyakorlott személyzet áll készenlétben, közöttük 60 főnyi szakcsillagász tevékenykedik. Az űrteleszkóp pályája 28°-kal hajlik az égi egyenlítőhöz. Szakértők szerint az űrteleszkópot 15 évig nem kell javítani, ha mégis, az űrrepülőgéppel odaküldött szerelők kijavíthatják, vagy ha „gyári” javításra lenne szükség, az egészet lehozzák, majd kijavítva visszaviszik, és pályára engedik. Aktív élettartama mindenképpen belenyúlik a következő évezred első századába. Addig is több más űrtávcső építését is tervezik.

1

Előre látható, hogy az űrteleszkóp a felfedezéseknek olyan sokaságát teszi majd lehetővé, amit egyelőre felbecsülni sem lehet, és az is nyilvánvaló, hogy az új kozmikus műszerrel elért eredmények a következő évezred haladó gondolkodású embereinek szereznek majd tiszta örömet.