Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Korforduló

Kopernikuszról, töprengéseiről, kételyeiről könyveket írtak. Bizonyos, hogy évtizedeken át figyelte az égboltozat csillagait, bolygóit. Könynyű azt mondanunk, hogy következtetéssel jutott arra a feltevésre, hogy Földünk a Nap körül kering. Először tökéletes idomon, körön mozgónak képzelte a bolygókat, de akkor kiderült, hogy a jelenségeket csak úgy tudja megmagyarázni, ha a Föld nem körpályán, hanem cikloison, epicikloison mozog (7. ábra), de ezzel a számítás semmivel sem lett egyszerűbb.

A Nap látszólagos mozgását egy, a napórához hasonló kísérleti táblán tanulmányozta. A lengyelországi Fromborgban (Frauenburg) a keresztfolyosó falán ma is látható a tábla (8. ábra), amelyet — feltevés szerint — Kopernikusz rajzolt. Tudománytörténészek elkészítették a tábla rekonstrukcióját. Fa- és rézműszereiről csak körülbelül tudjuk, milyenek lehettek, de nagyobb pontosságú mé•résekről ezekkel a kezdetleges szerszámokkal aligha lehetett szó.

Kopernikusz tehát könyvében az űj világképet (9. ábra) nem mint tényt, hanem mint feltevést mutatta be, elsősorban azért, mert szemlélete a mindennapi tapasztalással nem egyezett, a Nap körüli keringést műszeresen bizonyítani nem tudta. Ugyanakkor félt az elfogult, dogmatikus egyházi emberektől, a teológusok haragjától. Könyve csak 1000 példányban jelent meg (azt is alig tudták eladni). Az űj tan csak lassan terjedt, mire szélesebb körben ismertté vált, Kopernikusz már régen

15

7. ábra. A bolygómozgás magyarázata epicikloissal