Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

Korforduló

Kopernikuszról, töprengéseiről, kételyeiről könyveket írtak. Bizo­nyos, hogy évtizedeken át figyelte az égboltozat csillagait, bolygóit. Köny­­nyű azt mondanunk, hogy következ­tetéssel jutott arra a feltevésre, hogy Földünk a Nap körül kering. Először tökéletes idomon, körön mozgónak képzelte a bolygókat, de akkor kide­rült, hogy a jelenségeket csak úgy tudja megmagyarázni, ha a Föld nem körpályán, hanem cikloison, epicik­­loison mozog (7. ábra), de ezzel a számítás semmivel sem lett egysze­rűbb. A Nap látszólagos mozgását egy, a napórához hasonló kísérleti táb­lán tanulmányozta. A lengyelországi Fromborgban (Frauenburg) a ke­resztfolyosó falán ma is látható a táb­la (8. ábra), amelyet — feltevés sze­rint — Kopernikusz rajzolt. Tudo­mánytörténészek elkészítették a tábla rekonstrukcióját. Fa- és rézműszere­iről csak körülbelül tudjuk, milyenek lehettek, de nagyobb pontosságú mé­­•résekről ezekkel a kezdetleges szer­számokkal aligha lehetett szó. Kopernikusz tehát könyvében az űj világképet (9. ábra) nem mint tényt, hanem mint feltevést mutatta be, elsősorban azért, mert szemlélete a mindennapi tapasztalással nem egyezett, a Nap körüli keringést mű­szeresen bizonyítani nem tudta. Ugyanakkor félt az elfogult, dogma­tikus egyházi emberektől, a teológu­sok haragjától. Könyve csak 1000 példányban jelent meg (azt is alig tudták eladni). Az űj tan csak lassan terjedt, mire szélesebb körben is­mertté vált, Kopernikusz már régen 15 7. ábra. A bolygómozgás magyarázata epicikloissal

Next

/
Thumbnails
Contents