Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Ballonteleszkóp
motorok és talpcsap ágyak a tökéletes rezgésmentességet nem tudták biztosítani, a kívánt tükörfelület csak pillanatokra volt megfelelő. A talaj rezgése és a csapágy tökéletlensége miatt a higanyfelületen apró állóhullámok keletkeztek, amelyen nem tudtak segíteni. A programot félre is tették azzal, hogy majd ha a technika jó szinkronmotort és talpcsapágyakat tud produkálni, a tervet ismét előveszik. Több mint fél évszázad telt el a régi kísérletek óta, jó szinkronmotorok és talpcsapágyak ma már vannak, és ha a rezgésmentes felállítást meg tudják oldani, a siker nem maradhat el. Az ultracentrifugákkal szerzett tapasztalatok alapján a talpcsapágyak kiküszöbölése is remélhető. Felfelé áramló levegősugárral vagy elektromágneses térben a rezgésmentes forgatás megvalósítható. Ha városi fényektől, talaj rezgésektől távoli magaslaton állítják fel a higanytükrös távcsövet, a jó munka feltételei biztosítva lesznek. A forgatott higanytálat függőleges elhelyezésű tubusban szerelik fel, a fejlődő mérges higanygőzöket ventilátorok szívják el. Függőleges tubusú távcsövekről már volt szó, napjainkban főleg napfizikai kutatásokhoz használják, a fényt síktükör vetíti a higanyfelületre felülről. A higanytükör az üvegtükörrel szemben olcsóságával is kitűnik. Amíg pl. egy 3,5 m átmérőjű üvegtükör öntése, finomhűtése, csiszolása, fényesítése évekig tart és milliókba kerül, a higanytükör olcsóbban, gyorsabban előállítható. Egy 5 m-es hagyományos eljárással készült üvegtükör ma 40...50 millió dollárba kerül(ne), viszont egy 5 m-es higanytükör csupán 300 000 dollárból „kihozható”. Igaz, a higanytükör üzemeltetése is költséget jelent, de mindenképpen kevesebbe kerül, mint az üvegtükör legyártása. Sokféle megfontolás alapján egyelőre egy 1 m-es, majd egy 1,5 m-es higanytükrös teleszkóp elkészítését tervezik. Az előkészületeket 1985- ben megkezdték. Földünk légkörét por, füst, magasba lövellt vulkáni hamu és vízpára homályosítja, ezért a távcsövekben látott vagy a fényképezőanyagon rögzített kép nem tiszta, a csillagfények vibrálóvá, reszketóvé válnak. A légkör a beérkező fény egy részét elnyeli. Csillagászati megfigyelésekre az eszményien levegőtlen sivatag lenne jó, amilyen a Hold felülete. Holdra telepített obszervatórium gondolata először a sci-fi regényekben jelent meg. Századunkban, a Hold-expedíciókat követő lelkesedésben, már közeli megvalósulását látták, majd a 157 BALLONTELESZKÓP
