Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Óriás refraktorok
újat, időállót építenek, az alapozással ne kelljen foglalkozni. A kőalapozásra 60 000 tégla felhasználásával húzták fel a falakat és a tetőszerkezetet. A távcső mechanikáját Carl Hoppe berlini gépgyárban készítették, a 68 cm átmérőjű lencsét a Schott & Genoss Jénában öntötte és C. A. Steinheil Münchenben köszörülte. A távcső parallaktikus villás szerelése minden bizonnyal egyedüli a világon (94. ábra). Kupolát nem terveztek, a rendelkezésre álló pénzből nem futotta, azért építették meg a különleges szerelést. A távcső szabadban áll, mint megdöntött gyárkémény vagy óriási hajóágyú magasodik az épület fölé, összsúlya 130 tonna, hossza 21 méter, az objektív átmérője 68 cm. A tulajdonképpeni távcsőtubus rácsos acélszerkezet, amit vaslemez burkolat vesz körül, a néző ezt látja. Az obszervátor a tubus alsó végénél ül, tudományos kutatáskor itt lehet a fényképezőkazettát is elhelyezni. (Az eredeti fakazetták közül az intézet múzeumában ma is láthatunk egyet.) Az óriási csövet 48 vasrúd tartja a külső, burkoló tubusban. A távcsöveket általában súlypontjukon szokták megtámasztani, az Archenhold-távcsövet az okulár közelében levő szerkezet tartja. A tubust elektronikusan vezérelt négy villamos motor mozgatja. Azért, hogy a távcső minden helyzetében kiegyensúlyozott legyen, két nagy ellensúlyt (10-10 tonna) szereltek fel. A tubust vékony vasrudak horgonyozzák ki, ezek a legerősebb szélben is mozdulatlanul tartják a csövet, sőt a vasrudak a bombaviharban is kitartottak annyira, hogy a távcső aránylag csekély sérülést szenvedett. Az eredetileg ideiglegesnek szánt épületeket 1908-ban átépítették, és közadakozásból gazdagon felszerelték. Archenhold, 35 évi szolgálat után átadta az intézet vezetését fiának (dr. Günther Archenhold), akit a náci uralom alatt eltávolítottak, s családjával együtt elhurcoltak. Ali. világháború befejezésekor, ha rongáltan és kifosztva is, mint bemutató csillagvizsgáló megkezdte működését. Az elhurcolt 20 000 kötetnyi könyvtárat, kisebb műszereket pótolták. Az Archenhold-csillagvizsgáló óriástávcsövét az ötvenes években a bombázásnál is nagyobb veszély fenyegette. A távcső használatát leállították, komoly hangok hallatszottak arról, hogy le kell szerelni, és anyagát értékesíteni. Végül a józan belátás győzött, 1967-ben műemléknek nyilvánították. Teljes felújítását 1976-ban megkezdték, bár a munkát megnehezítette, hogy az eredeti tervekből semmi sem maradt meg. Az optika tisztítását, foglalatainak pontosítását a Gressmann asztrooptikai vállalat végezte, a mechanikát az Olaf Heinrich berlini épületlakatos műhely társadalmi munkában javította meg. A tetőt, a mozgatószerkezetet, a gördülőcsapágyakat, a kenőberendezéseket szét kellett szerelni és felújítani, és 1981-re újból működőképes állapotba hozták. A treptowi csillagvizsgáló óriástávcsöve ma Berlin egyik különleges látványossága. H>-<~ A világ még ki sem csodálkozta magát a treptowi óriásrefraktoron, amikor újabb, még nagyobb refraktor építésének terve vált ismeretessé. Az új óriásműszer felépítésének terve akkor merült fel, amikor elhatározták az 1900. évi párizsi világkiállítás megrendezését. A kiállításokon milliónyi 136
