Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)
Újból lencsés távcsövek. Lencsehibák és kijavításuk
XIX. század első felének tudósait, matematikusait legalább olyan mértékben foglalkoztatta, mint ahogy a XX. század végén az atomfizika, űrhajózás, számítástechnika és mikrobiológia érdekli a kutatókat. Nehéz lenne megszámolni, hány optikus, matematikus, fizikus igyekezett a lencseoptikát javítani. Távcsövek, mikroszkópok, mérnöki műszerek sok gyakorlati feladatot adtak, a műszergyártás, finommechanika üzletnek sem volt rossz, de a „piac” a leggondosabb munkát kívánta meg. A nagy matematikusok közül ezúttal csupán A. C. Clairaut és Jean Le Rond D’Alembert nevét említjük meg, mint legismertebbeket. A francia Alexis Claude Clairaut (1713—1765) csodagyerekként tűnt fel, 12 éves korában az akadémiához matematikai dolgozatot nyújtott be; 18 éves korában akadémiai tag lett, 1736-37-ben részt vett Maupertuis lappföldi expedícióján. Az expedíció fokmérést végzett annak eldöntésére, hogy a sarkok vagy az Egyenlítő közelében hosszabb-e egy ívfok, vagyis hogy a Föld alakja gömb-e vagy ellipszoid, és ha ez utóbbi, akkor mint lapult gömbnek, a függőleges vagy a vízszintes tengelye-e a hosszabb? Akkoriban ez fontos, vitatott kérdés volt, sokat foglalkoztak vele. Az évekig tartó fokmérések északon a Lappföldön, délen Dél-Amerikában folytak. Clairaut a Halley-üstökös pályaszámításaival foglalkozva kimutatta, hogy az üstökös mozgását az Uránusz bolygó „háborgatja”. A Föld „valódi” alakjáról nagy tanulmányt írt, az általa felállított egyenlettel ma is foglalkoznak. Lencseszámításokat is végzett és úgy találta, Dollond elmélete fedi a valóságot. Jean Le Rond D’Alembert (1717— 1783) érdekes alakja a tudománytörténetnek. Egy templom lépcsőjén találták meg 1717-ben, mint újszülöttet, szüleivel sohasem találkozott. Matematikus lángész volt, tevékenyen részt vett a nagy Francia Enciklopédia szerkesztési munkálataiban, matematikai fejezetei megírásában. Ez utóbbi tevékenysége addig tartott, amíg a király rosszalló álláspontjáról nem értesült, akkor kivált a munkaközösségből. Diderot, az Enciklopédia létrehozója kisebbnagyobb nehézségek árán ugyan, de befejezte a nagy művet. D’Alembert a különféle görbületű lencsefelületeket tanulmányozva, matematikailag elemezte felépítésüket. Tanulmányozta a prizmák tulajdonságait is.
