Horváth Árpád: A távcső regénye (Budapest, 1988)

A műszerek nagymestere

megrendeltek nála egy fontos műszert és 5 egy évre ígérte a szállítást, bizonyos, hogy a határidőre még hozzá sem fogott. Amikor Piazzi olasz csillagász a palermói intézet részére hatalmas műszert rendelt, szó szerint a nyakára ült, nem mozdult ki a műhelyből. így azután elérte, hogy a szerződésben megjelölt napon a műszert átvehette, egy évvel később, mint ahogy abban megállapodtak.

Egy alkalommal meghívták a királyi udvarba fogadásra. Ott is egy évvel az időpont után jelent meg.

Ramsden munkásságának érdekes magyar vonatkozása is van. Vay Miklós báró, a nagy műveltségű, sokat utazott magyar arisztokrata a Selmecbányái bányászati és kohászati akadémia részére sokféle műszert vásárolt Angliában Ramsdentől. Kazinczy Ferenc Pályám emlékezete c. visszaemlékezésében elmondta, hogy a két Teleki-fivér társaságában vacsorázott és Teleki Józsefet megkérte, beszéljen angliai élményeiről. Az ő szavaival igyekezett a báró elbeszélését visszaadni. Olvassuk el, azért is tanulságos az elbeszélés, mert gyakran említik Kazinczyt, bár nem csillagászati és müszertani vonatkozásban. Tehát (meséli Teleki József):

„Midőn mi — a két Teleki-fivér — Londonban felvezetteténk magunkat Herschelnél és a híres matematikai szerek csinálójához, Ramsdenhez, megértvén egyike és másika is, hogy magyarok vagyunk, első kérdésük az vala, ismerünk-e egy Vay nevű indzsellér kapitányt (mérnöktisztet). S hallván, hogy nemcsak ismerjük, hanem vele atyafisági viszonyban is állunk, nincs oly neme a szívességnek, melyet irántunk teljesíteni készek nem valának. Vay nem azáltal kötelezé le Ramsdent, hogy tőle sokat vásárla, hanem hogy vele sokat dolgoztata és amint Ramsden maga hirdeté, hogy az új szerek problémáit adván fel neki, a munka alatt algebrai számolgatásaiban segíte is (ti. Vay Ramsden számításaiban segített, mint mérnökkapitány jó

70. ábra. Ramsden körosztójával

71. ábra. Ramsden nagy teodolitja 1790-ből

105