Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)
1. A magyar autógyártás története - Erőfeszítések, eredmények
könnyügépépítő ipar szerkesztési elveinek és szabadalmaztatott gyártási eljárásainak az alkalmazásából ered, tehát más gyártmányú hasonló kocsikéval tökéletesen azonos szilárdságot, tartósságot és megbízhatóságot biztosít. A kocsinak minden súlyos öntvénye és sajtolt alkatrésze kiküszöböltetett és könnyű, de azonos kvalitású, lemezkonstrukciójú darabokkal helyettesítetett. Ez a körúlmény, amely mellesleg még az öntőtechnikának majdnem teljes kiküszöbölését is eredményezi még az alváznak a javíthatóságát is a lehető legtágabb határokig terjeszti ki, mert a vékony lemez, mely konstrukció összességében egészet alkot, egyedeiben hideg úton formálható, egyengethető és foltozható. A motor négyütemű, négyhengeres egy tömbben... csupán az elektromos világító- és gyújtóberendezés (akkumulátor kivételével), hűtő, tachométer, kocsiemelő és golyóscsapágyak, továbbá a speciális acélanyagok szereztetnek be külföldről'' (55., 56. táblakép). A Fejes-féle túrakocsit a kiállítás után Párizsba vitték. ahol a francia Autoclub kísérleti laboratóriumában tesztelték. Mindenki várakozással figyelte az új konstrukciót, és bízott Fejes ]erió találmányában. „A Fejes-féle lemezmotor, amelynek nagyban való gyártása most van éppen döntő stádiumban, minden figyelmet megérdemel. A motorépítésnek egészen új irányt szab a kiváló magyar konstruktőr ideája, s ha a hozzáfűzött remények olyan mértékben válnak be, amint azt már az üzemben levő gépek mutatják, hihetetlen fellendülést jelent a magyar automobilizmusra, különösen olcsóságánál és így hozzáférhetőségénél fogva."" Fejes 1925-ben újabb szabadalmat nyújtott be, amelyben a lemeztechnológiát a hátsó híd építésére is kiterjesztette. A kiállítás után Moritz Karl Bartsch német mérnök azt nyilatkozta, hogy „A Fejes Lemezmotorgyár által alkalmazott speciális autógyártási eljárás nagy jelentőségű a modern autógyártásban". Fejes Jenő először itthon próbálkozott kocsija terjesztésével, de a postán kívül nem sikerült mecénást találnia; a posta 18 darabot rendelt. Ezért külföldön próbált szerencsét: 1925-ben Németországba szállítottak egy alvázat, ami alapján azt tervezték, hogy a német postát ezekkel a kocsikkal szerelik fel. A terv ismét meghiúsult. Az Autó. Budapest, 1925. IV. évf. 12. szám. 51. ábra. Fejes kocsi a brooklandi próbapályán (1926) Sokan megcsodálták az 1925-ös automobilkiállítási csarnokban Zupka Lajos kocsiját a ,,kiválóan ízléses double phaeton karosszériával" épített kompresszoros Mercedest. A Z upka Lajos és Fia Karosszériagyár Tűzoltó utcai műhelye nagy hírnévre tett szert, a korabeli újság szerint „a magyar karosszériaipar egyik ismert és értékes tagja" volt. Egy statisztika szerint az 1925-ös évben az egész évi autógyártás alapján hazánk all. helyen állt a világon, 329 darab autóval. Magyarország egy „súlycsoportban" volt Spanyolországgal, Svájccal és Svédországgal. Amerikában ekkor már több mint 4 millió autó készült!12 A magyar automobilizmus nagy úttörője Csonka ja'nos 1925. január 22-én megnyitotta automobiljavító és gépműhelyét Budapesten, a mai Bartók Béla út 31. számú ház udvari alagsorában. Nyugalomba vonulása után sem tudott elszakadni a gépektől, és hozzálátott saját tervezésű motorjainak gyártásához. Kis műhelye hamarosan ismertté vált pontos, szakszerű munkájával. Egy Angliába szállított Fejes-féle lemezautó sikeresen vizsgázott, és az angolok megvásárolták a típus gyártási jogát (51. ábra). A szerződés alapján 1926-ban megalapították a Fejes Patents Ltd. vállalkozást azzal a fordulattal, hogy az angliai gyártás megindulását elősegítse. Végre úgy tűnt, hogy a Fejes-féle szabadalmak jó kézbe kerültek, és a lemezautók kitörhetnek a hazai nehézségek gyűrűjéből. A Magyar Általános Gépgyár a sikeres Magomobil sorozat mellett már készült az újabb típusának bemutatására. Közben az októberi svábhegyi versenyen díjat nyert a népszerű 2 5 LE-s Magomobil. Az Autó. Budapest, 1926. V. évf. 9. szám. 55
