Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)
1. A magyar autógyártás története - A háborús évek és az újrakezdés
40. ábra. MÄG taxi (1923) A kis MÄG utolsó tündöklésének színhelye a Budapesti Áruminta Vásár volt. A hagyományos alvázra alumínium kocsiszekrényt építettek. A megszokott karosszériák mellett ez igazi újdonság volt, és nagy feltűnést keltett. Az alumínium kocsiszekrények a Neuschloss és Lichtig gyárban készültek. Ezek a megoldások azonban csak elodázták a nagy kérdésre adandó választ: képes lesz-e a gyár megújulni, a gyorsan fejlődő európai autógyártással lépést tartani. (39. ábrán kabriolet kocsiszekrényes 1921-ben készült MÁG kocsi látható.) A MÁG kocsikat egyre kevesebben vásárolták. Ezekben az években a fővárosban közlekedő MÄG- ok számát,.negyedszázára becsülték. A következő évben sem emelkedett lényegesen a számuk, ekkor az országos állományt kb. 100-ra becsülték beleértve a MÁG taxikat is (40. ábra és a 44. táblakép). A négyes, hatos, ritkábban tízes egységekben exportált MÁG kocsik Nyugat-Európában és a Távol-Keleten csak kuriózumoknak számítottak. Pedig a kis MÁG-oknak kiváló tulajdonságaik voltak: az újabbak teljesítménye már megközelítette a 15 LE-t, egyszerű felépítésűk megkönnyítette kezelésüket, és keveset fogyasztottak. Egy hivatalos próbán - ahol az Autoclub vezértitkára, dr. Szelmár Aladár jelenlétében leplombált szériakocsit vizsgáltak - a MÁG a 100 km-es távot 4,6 1 benzinfogyasztással tette meg. A többi sem fogyasztott 5 kg-nál többet. A koppenhágai Automobil és Motorcycle club igazgatója, Kjölen úr, 1922-ben MÁG kocsival vett részt egy fogyasztási versenyen, és a két első díj alapján azt nyilatkozta, hogy a magyar kocsi egyike a legjobb kiskocsiknak, és többet szeretne látni belőlük Dánia útjain. A kocsi 2,52 kg benzinnel 68,475 km utat tett meg. Bár még készültek az Autótaxi Rt.-nek szánt alvázak, a gyár mégis válaszút előtt állt. A versenyképességhez új, korszerűbb személyautókra volt szükség. Közben a teherautógyártás töretlenül folytatódott, sőt a Magyar FIAT Rt. budapesti gyártelepének és részvényeinek, valamint az Austro-FIAT gyártási jogának megvétele után 1922-től ezt a típust gyártották. A kis MÄG-ок egy csoportja 1923-ban hagyta el Magyarországot. Egy Sanghaji cégnek tíz darabot szállítottak, és Japánba is került kettő. Ezeken a kocsikon öninditók is voltak (45. táblakép). Az Autó újság egyik cikke szerint „a pompás kis magyar kocsikat újabban különösen Ausztriában is bevezették, s Bécsben máris több MÁG-ot látunk szolgálni". 1922-ben új név jelent meg a hazai automobilizmusban: Zsolt Károly mint fiatal technikus fogott önálló kisautó építéséhez. Első kísérlete egy négykerekű cyclecar volt, amelybe egy 300 cm3-es Laurin-Klement motort szerelt. A hörgőszelepes motor dörzstárcsás sebességváltómüvön keresztül hajtotta a kerekeket. A kis, fokozatmentes jármű csak Zsolt szárnypróbálgatásainak egyik szerény állomása volt. Sosem jutott túl műhelye kapuin a kis Pille, mert így nevezte első járművét (41. ábra). A háború utáni években érlelődött és vált tettek-45
