Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - A századforduló után

29. ábra. Csonka-féle levélgyűjtő (1913) Amikor a szép magyar sikerekre már Európa is felfigyelt, itthon még hallatta hangját az ellenzők tá­bora. Szerencsére többen voltak, akik a hazai auto­mobilizmus védelmére keltek, azonban a külföldi márkák bűvköre továbbra is nehezítette a hazai gyártmányok elterjedését. Egy 1913-ban megjelenő tanulmány keserűen ír arról, hogy hazai automobiliparunk, amelynek a külföldi iparral való egyenrangú voltát az 1913-as Tátra-Adria túraút is fényesen igazolta, és a nagy motorgyártó országokban is nagyszerű elismerés­nek örvend, itthon nincs becsülete, és főleg külföldi cégek dominálnak. Később arra is kitér, hogy sok­szor külföldi lapokban lehet csak olvasni a hazai konstrukciókról. így értesülhettek 1913-ban egy magyar talál­mányról, a Balassa-féle karburátorról egy berlini tu­dósító jóvoltából. A német Hadügyminisztérium ál­tal rendezett karburátorverseny egyik sikeres ma­gyar résztvevője Balassa József volt. Az automobil fejlesztésében voltak határainkon túllépő törekvések is. A Királyi Magyar Automobil Club elnöke 1913-ban nyilvános pályázatot hirde­tett egy automobil-nyersolajmotor (Diesel-rend­szerű) kidolgozására. Az elnök hozzátette, hogy ,, előtte ismeretesek ugyan azok a nehézségek, amelyek az automobil-motornak Diesel-motor­­szerü átalakítása elé tornyosulnak, azonban re­méli, hogy a mai kiváló motortechnikusok ezen nehézségeket le tudják győzni". 30. ábra. Baráth Leó sportkocsija (1913) 37

Next

/
Thumbnails
Contents