Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - Fertelmes önmozdonyok és magajárók

Bolyai Farkas ..ezermesterkedései" sokba kerültek. A XIX. század egyik szellemi óriása szerényen élt, de szívesen áldozott kedvenc szerkezeteire. Fia, Bolyai Iános szerint ,,a mesterembereknek mint kértek, alku nélkül". . . bőven fizetett a ,,sok semmi maschinériákért." A ,,kerekes, ló nélkül utazó szer" - ahogy Bolyai az első gőzzel hajtott jármüvet nevezte - már is­mert volt ekkor Európában, sőt 1834-ben a Hon­művész című újság hírül is adta, hogy ,,azon gőzkocsi, melyet Voigtländer úr Bécsbe ho­zott a múlt nyáron Angolországból mint halljuk, Magyarországba hozatik, s Pozsony és Pest kö­zött fog rendesen cirkálni" (2. ábra). Egy későbbi szám már arról értesít, hogy ,,azon hír szárnyaink nálunk, hogy Pesten egy ily gőz­kocsit szándékoznak készíteni, melynél ügyesen elkerülve mindazon hibákat, melyeket ennél ész­­revettenek, olyassal lépünk fel mely minden vá­ratnak megfelelend, kiszámítván legpontosab­ban mathematikusaink mindazt, mi magára az erő­műre, a gőz expansiójára, forgató erejére, vala­mint a frictióra nézve szükséges. Be derék lesz, ha lovak nélkül s mind emellett mégis kényelmes kocsikban rándulhatunk ide s oda és szélsebes­séggel ismét kívánt helyünkre térhetünk vissza". Az egészséges önbizalom és lelkesedés azonban nem volt elég a magyar gőzkocsi megalkotásához; arra még 40 évet kellett várni. Közben töretlenül folytatta kísérleteit Hortfii Horváth Ferenc és 1857-ben készült el lendkerekes omnibusza. A Vasárnapi Újság 1858. februári szá­ma szerint ez a hajtósúlyos mozdony (Schwung- Locomotív) két ember által hajtva 20 személyt tud szállítani. Alig telt el fél év, már gúnyos hangú cik­kek jelentek meg találmányáról. Törekvéseit ,.az örökös önmozdonyok és repülőgépek fertelmes kí­sérletei" közé sorolták. Úgy tervezte járművét, hogy a tető fölött helyezte el a nagy tömegű gerendát, amelyet egy rudazat segítségével, emberi erővel le­het megforgatni. A forgó gerenda közvetlenül a ke­rekeket hajtotta egy kúpkerék közbeiktatásával (3. ábra). Noha a rajzon látható hajtósúlyos járműterv a mai szemlélő számára meglepőnek tűnik, a következő híradás olvasható a Napkelet című lap egyik 1859-es számában: 3. ábra. Horti-Horváth lendkerekes jármííterve (1857) ,.A Városligetben a napokban egy különös séta­­kocsizás történt. A kocsi elé ló vagy más vonó­állat nem volt fogva, sem gőzerő által nem hajtott, benne vagy 8 egyén ült s a kocsi elég sebesen robogott a fák alatt a kitűzött irányban. Az egész nem valami ördöngösség, hanem Horthi hazánk­fiának találmánya, ki a-kocsiba hajtósúlyos erőt alkalmazott. A feltalálót találmányának kivitelére gróf Széczen Adolf segítette. A kocsival most Horthi úr több nagyvárosban próbautazást fog tenni." Kocsijával szerette volna korszerűsíteni a főváros közlekedését, lecserélve a lóvontatású omnibu­szokat. 1875-ben, az első magyar gőzkocsival egyidejű­leg született a ,,hőskor" utolsó alkotása. Ez volt az első szabadalmaztatott hazai jármű, Wessely György „magától előre mozgó kocsija". Wessely a váci Reitter kocsigyárban, később a pes­ti Köíber-gyárban tanulta a kocsigyártás mesterségét. Nagy szorgalommal küzdötte fel magát az önálló kocsigyártó mesterségig. Kiemelkedő szerepe volt 16 2. ábra. A Hancock-féle gőzkocsi (1834)

Next

/
Thumbnails
Contents