Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)
1. A magyar autógyártás története - Fertelmes önmozdonyok és magajárók
Bolyai Farkas ..ezermesterkedései" sokba kerültek. A XIX. század egyik szellemi óriása szerényen élt, de szívesen áldozott kedvenc szerkezeteire. Fia, Bolyai Iános szerint ,,a mesterembereknek mint kértek, alku nélkül". . . bőven fizetett a ,,sok semmi maschinériákért." A ,,kerekes, ló nélkül utazó szer" - ahogy Bolyai az első gőzzel hajtott jármüvet nevezte - már ismert volt ekkor Európában, sőt 1834-ben a Honművész című újság hírül is adta, hogy ,,azon gőzkocsi, melyet Voigtländer úr Bécsbe hozott a múlt nyáron Angolországból mint halljuk, Magyarországba hozatik, s Pozsony és Pest között fog rendesen cirkálni" (2. ábra). Egy későbbi szám már arról értesít, hogy ,,azon hír szárnyaink nálunk, hogy Pesten egy ily gőzkocsit szándékoznak készíteni, melynél ügyesen elkerülve mindazon hibákat, melyeket ennél észrevettenek, olyassal lépünk fel mely minden váratnak megfelelend, kiszámítván legpontosabban mathematikusaink mindazt, mi magára az erőműre, a gőz expansiójára, forgató erejére, valamint a frictióra nézve szükséges. Be derék lesz, ha lovak nélkül s mind emellett mégis kényelmes kocsikban rándulhatunk ide s oda és szélsebességgel ismét kívánt helyünkre térhetünk vissza". Az egészséges önbizalom és lelkesedés azonban nem volt elég a magyar gőzkocsi megalkotásához; arra még 40 évet kellett várni. Közben töretlenül folytatta kísérleteit Hortfii Horváth Ferenc és 1857-ben készült el lendkerekes omnibusza. A Vasárnapi Újság 1858. februári száma szerint ez a hajtósúlyos mozdony (Schwung- Locomotív) két ember által hajtva 20 személyt tud szállítani. Alig telt el fél év, már gúnyos hangú cikkek jelentek meg találmányáról. Törekvéseit ,.az örökös önmozdonyok és repülőgépek fertelmes kísérletei" közé sorolták. Úgy tervezte járművét, hogy a tető fölött helyezte el a nagy tömegű gerendát, amelyet egy rudazat segítségével, emberi erővel lehet megforgatni. A forgó gerenda közvetlenül a kerekeket hajtotta egy kúpkerék közbeiktatásával (3. ábra). Noha a rajzon látható hajtósúlyos járműterv a mai szemlélő számára meglepőnek tűnik, a következő híradás olvasható a Napkelet című lap egyik 1859-es számában: 3. ábra. Horti-Horváth lendkerekes jármííterve (1857) ,.A Városligetben a napokban egy különös sétakocsizás történt. A kocsi elé ló vagy más vonóállat nem volt fogva, sem gőzerő által nem hajtott, benne vagy 8 egyén ült s a kocsi elég sebesen robogott a fák alatt a kitűzött irányban. Az egész nem valami ördöngösség, hanem Horthi hazánkfiának találmánya, ki a-kocsiba hajtósúlyos erőt alkalmazott. A feltalálót találmányának kivitelére gróf Széczen Adolf segítette. A kocsival most Horthi úr több nagyvárosban próbautazást fog tenni." Kocsijával szerette volna korszerűsíteni a főváros közlekedését, lecserélve a lóvontatású omnibuszokat. 1875-ben, az első magyar gőzkocsival egyidejűleg született a ,,hőskor" utolsó alkotása. Ez volt az első szabadalmaztatott hazai jármű, Wessely György „magától előre mozgó kocsija". Wessely a váci Reitter kocsigyárban, később a pesti Köíber-gyárban tanulta a kocsigyártás mesterségét. Nagy szorgalommal küzdötte fel magát az önálló kocsigyártó mesterségig. Kiemelkedő szerepe volt 16 2. ábra. A Hancock-féle gőzkocsi (1834)
