Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - Fertelmes önmozdonyok és magajárók

FERTELMES ÖNMOZDONYOK ÉS MAGAJÁRÓK

Az emberrel csaknem egyidős, guruló alkalmatosságok csak annyiban különböztek a mai autók őseitől, hogy mozgásukat külső erő segítségével oldották meg. Az igazi csoda sokáig váratott magára. Az ..önjárók" utáni vágyakozás még ..csalásokra" is késztette a középkor emberét. A diadalkocsikat a belsejükben rejtőző hü alattvalók különböző rudak segítségével bírták mozgásra a nézők ámuldozására.

A mechanikusok ideje a középkor végén érkezett el. az örökmozgók sikertelenségei után biztosabb célt jelentett a magajáró szerkezetek építése.

A XV. század két óriása Ajtósi Dürer Albert és Leonardo da Vinci egyidejűleg álmodták meg a földön és levegőben járó szerkezeteiket. A magyar származású A jtósi Dürernek - aki 1. Mifoű német-római császár, címzetes magyar király megbízásából - erődítményeket és a hadi szerkezeteket tervezett, csodálatos diadalkocsik születtek képzeletében, Leonardo a levegő. Dürer a föld meghódításáról álmodott. A „lóerőt" még emberi erő szolgáltatta ezekhez a szerkezetekhez (1. ábra).

A császár tiszteletére készített kocsik metszetein és vázlatain („Mifoa császár diadalmenete") felismerhetjük ezeket a járműveket.

Mintegy 100 év múltán is hasonló jármű ejtette csodálatba Kassa polgárait, mert 1626-ban Вetfilen Gábor fejedelem és Brandenburgi Katalin eljegyzését egy ilyen diadalkocsi tette ünnepélyesebbé, „amely magától elindult". A diadalkocsit emberi erő mozgatta. A „hajtők" a kocsi belsejében helyezkedtek el.

Az elkövetkező 200 évben homály fedi a hazai kísérletezők munkáját. Az 1810-es években Bolyai Farkast is foglalkoztatta az izomerővel hajtott jármű.

А XIX. század a „mechanikusok" utolsó nagy felvirágzását hozta. A korszak végét a gőzgép forradalma jelentette, s ez már az automobil megszületésének közvetlen előzménye volt.

Bolyai Farkas Marosvásárhelyen építette meg első izomerővel működő triciklijét. S. Illye's Lajos szovátai polgár életének 87. évében. 1825. augusztus 30-án kelt levelében azt írta, hogy Bolyai Farkas

1. ábra. Dürer diadalkocsija (1518)

„alkotott csigák beállításával egy három kerekű önhajtó művet, melyet kézi erővel hozott mozgásba és tett vele kirándulásokat."

Az 1 llye's által említett „csoda szekér" titkáról maga Bolyai beszél 1818. október 17-én egyik, fiához írt levelében:

......az én nyári tsáklyám mellyet úgy akartam tsinálni, hogy nagyobb de kitsi frictiojú kereken álló ülésről lábbal s olykor bottal"... lehet hajtani.

Csáklyájával nagyobb utakra is vállalkozott, így feljegyezték, hogy „csoda szekerén" elutazott Bonyhádig és vissza. De azt is megjegyezték, hogy „többet azonban soha nem használta".

Bolyai Farkast izgatták az önmozgó szerkezetek. A fiához írt előbbi leveléből is kitűnik ez.

„Úgy hallom hogy egy kerekes, ló nélkül utazó szert találtak. Láttad-é, mi benne az essentiale? Nem valami aféle-é mint az én nyári tsáklyám"...? ......Szeretném tudni rolla ha van ott Bétsbe?"

15