Velich István - Fogarasi Gábor: Régi magyar autók (Budapest, 1988)

1. A magyar autógyártás története - Fertelmes önmozdonyok és magajárók

FERTELMES ÖNMOZDONYOK ÉS MAGAJÁRÓK Az emberrel csaknem egyidős, guruló alkalmatos­ságok csak annyiban különböztek a mai autók ősei­től, hogy mozgásukat külső erő segítségével oldot­ták meg. Az igazi csoda sokáig váratott magára. Az ..önjárók" utáni vágyakozás még ..csalásokra" is késztette a középkor emberét. A diadalkocsikat a belsejükben rejtőző hü alattvalók különböző rudak segítségével bírták mozgásra a nézők ámuldo­­zására. A mechanikusok ideje a középkor végén érkezett el. az örökmozgók sikertelenségei után biztosabb célt jelentett a magajáró szerkezetek építése. A XV. század két óriása Ajtósi Dürer Albert és Leonardo da Vinci egyidejűleg álmodták meg a földön és levegőben járó szerkezeteiket. A magyar szárma­zású A jtósi Dürernek - aki 1. Mifoű német-római csá­szár, címzetes magyar király megbízásából - erő­dítményeket és a hadi szerkezeteket tervezett, csodálatos diadalkocsik születtek képzeletében, Leonardo a levegő. Dürer a föld meghódításáról álmo­dott. A „lóerőt" még emberi erő szolgáltatta ezek­hez a szerkezetekhez (1. ábra). A császár tiszteletére készített kocsik metszetein és vázlatain („Mifoa császár diadalmenete") felis­merhetjük ezeket a járműveket. Mintegy 100 év múltán is hasonló jármű ejtette csodálatba Kassa polgárait, mert 1626-ban Вetfilen Gábor fejedelem és Brandenburgi Katalin eljegyzését egy ilyen diadalkocsi tette ünnepélyesebbé, „amely magától elindult". A diadalkocsit emberi erő mozgatta. A „hajtők" a kocsi belsejében helyez­kedtek el. Az elkövetkező 200 évben homály fedi a hazai kí­sérletezők munkáját. Az 1810-es években Bolyai Far­kast is foglalkoztatta az izomerővel hajtott jármű. А XIX. század a „mechanikusok" utolsó nagy fel­virágzását hozta. A korszak végét a gőzgép forra­dalma jelentette, s ez már az automobil megszüle­tésének közvetlen előzménye volt. Bolyai Farkas Marosvásárhelyen építette meg első izomerővel működő triciklijét. S. Illye's Lajos szovátai polgár életének 87. évében. 1825. augusztus 30-án kelt levelében azt írta, hogy Bolyai Farkas 1. ábra. Dürer diadalkocsija (1518) „alkotott csigák beállításával egy három kerekű önhajtó művet, melyet kézi erővel hozott mozgás­ba és tett vele kirándulásokat." Az 1 llye's által említett „csoda szekér" titkáról maga Bolyai beszél 1818. október 17-én egyik, fiá­hoz írt levelében: ......az én nyári tsáklyám mellyet úgy akartam tsi­nálni, hogy nagyobb de kitsi frictiojú kereken álló ülésről lábbal s olykor bottal"... lehet hajtani. Csáklyájával nagyobb utakra is vállalkozott, így feljegyezték, hogy „csoda szekerén" elutazott Bonyhádig és vissza. De azt is megjegyezték, hogy „többet azonban soha nem használta". Bolyai Farkast izgatták az önmozgó szerkezetek. A fiához írt előbbi leveléből is kitűnik ez. „Úgy hallom hogy egy kerekes, ló nélkül utazó szert találtak. Láttad-é, mi benne az essentiale? Nem valami aféle-é mint az én nyári tsáklyám"...? ......Szeretném tudni rolla ha van ott Bétsbe?" 15

Next

/
Thumbnails
Contents