Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
560 Üdítőital-ipar A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat Soroksári Gyáregységének palackozó üzemrésze üdítőital-családot négyféle ízben, kiváló minőségben. 1983-ban a Schweppes Ltd. céggel kötött adresszációs megállapodás és az ezt követő műszaki fejlesztés nyomán bevezették a világszerte ismert Schweppes üdítőitalokat, négy ízválasztékban. A Győr-Sopron megyei Szikvíz-, Üdítőital-gyártó és Szeszfőzde Vállalat, a Nyírkémia Vállalat és a Borsod megyei Gyümölcs-, Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat is fejlesztette termelőkapacitását és gyártmányait. Korszerű üdítőitalaikat — köztük jelentős részarányban hazai alapanyagból készülőket — VIKING márkanévvel forgalmazzák. Ki kell emelni a balfi ásványvíz felhasználásával készülő energiamentes és energiaszegény üdítőitalokat. Az 1973 óta eltelt időszakban a szeszipari vállalatok is jelentősen fejlesztették üdítőital-termelésüket. A fejlesztés főbb állomásai a következők voltak. 1975- ben a Demecseri Keményítőgyárban beindult a Coca-Cola töltése. Ugyanebben az évben kezdte meg termelését a Budapesti Likőripari Vállalni (BULIV) Tiszakécskei Üzente is. 1976-ban bevezették az egyliteres Coca-Cola gyártását. 1978-ban, a miskolci tanácsi üzem átvétele nyomán, a Coca-Cola céggel kötött adresszációs megállapodás alapján a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Üzeme megkezdte a Coca-Cola és a Sztár üdítőitalok termelését. Ugyanebben az évben a BULIV Kőbányai Likőrgyárában új, 30 ezer darab/óra kapacitású gépsort állítottak üzembe, amely jelenleg is az ország legnagyobb kapacitású
