Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
Üdítőital-ipar 561 Töltő-záró monoblokk a Budapesti Likőripari Vállalat Bánya utcai Coca-Cola-palackozó üzemében (Bécsi Ferenc felvétele ) üdítőital-gyártó gépsora. Ebben az évben vezették be a Coca-Cola és a Fanta termékek postmix automatákkal történő forgalmazását. 1982-ben a Szabadegyházi Szeszipari Vállalatnál 24 ezer palack/óra kapacitású üzem létesült. 1983- ban a Naarden cégtől kapott gépkiegészítéssel növelték a Budapesti Szeszipari Vállalat Óbudai Üzemének üdítőital-gyártó kapacitását. A gyártmányfejlesztés során kialakították a Sztár üdítőital-család hazai alapanyagú választékát: almát, málnát, fekete ribiszkét, szamócát, meggyet és a hazai alapanyagú BUL1V keserűt. Az intenzív termelésfejlesztés eredményeként 1983-ban a szeszipar volt az ország legnagyobb üdítőital-gyártó iparága. A söripari vállalatok is jelentős termelés- és gyártmányfejlesztést hajtottak végre. 1975-ben a Pannónia Sörgyár korábbi kapacitását (a Pepsi-Cola céggel kötött megállapodása nyomán) megkétszerezte. Az új palackozó gépsor kapacitása 30 ezer darab/óra volt. 1977-ben a Pannónia Sörgyár Szekszárdi Üdítőital Üzemében került sor egy 24 ezer darab/óra kapacitású Pepsi-Cola-töltő vonal üzembe helyezésére. 1981 -ben a Nagykanizsai Sörgyár is belépett az üdítőital-töltő söripari vállalatok sorába. Siófoki Üzemében 15 ezer darab/óra kapacitású palackozót helyeztek üzembe. A söripari vállalatok gyártmányfejlesztésük során kialakították a GYÖNGY üdítőital-családot. Ebben eleinte citrus-
