Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
Üdítőital-ipar 559 Kalóriaszegény Deit üdítőitalok palackozása a Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat Döbrentei téri üzemében A vállalatnál a Pepsi-Cola gyártásának újabb fejlesztésére 1977-ben került sor. A Soroksári Gyáregységbe 24 ezer db/óra kapacitású, modern gépsort telepítettek. Ugyanebben az évben a Pepsi-Cola 100 db Cornelius gyártmányú postmix automatát biztosított a vállalatnak. Ezek a berendezések először tették lehetővé a vendéglátóipar számára korszerű üdítőitalok jó minőségben történő helyszíni előállítását. Ez újabb úttörő lépés volt a korszerű forgalmazás kialakításában. 1982-ben a vállalat az Athintercom Ltd. görög céggel kötött adreszszációs megállapodást, amelynek nyomán Tatai Üzemében egy 20 ezer db/óra kapacitású gyártógépsort állítottak üzemben Olympos elnevezésű üdítőitalok gyártására. A termelésfejlesztés mellett — amely biztosította, hogy a FÁJIV ma is az ország legnagyobb üdítőital-gyártó üzeme — jelentős gyártmányfejlesztést is végeztek. A már említett kalóriaszegény italok mellett hazai alapanyagú üdítőitalok (Vitis, Kristály Málna, Kristály Keserű, Energiamentes Kristály Keserű, Kristály Bori) gyártását is bevezették és fejlesztik. A tanácsi üdítőital-ipar második legnagyobb vállalata a Békés megyei Üdítőitalipari Vállalat ebben az időszakban jelentősen fejlesztette termelését. Gyártókapacitását két 24 ezer db/óra teljesítményű töltő gépsor biztosítja. A gyártmányfejlesztés területén kialakította az EXTRA üdítőital-család hazai alapanyagú termékeit (barack, zöldalma, meggy), majd az AROLA energiamentes
